A magyarországi civil szervezetek között szétnézve jellemzően nem a fiatalabb, 18-35 éves korosztályt találjuk meg munkatársként. Bár természetesen azt, hogy ki a fiatal - a belső szubjektív megélésünkön túl - a szakmai definíciók is különböző korcsoportokban határozzák meg. Mégis, talán az Y és Z generációról elterjedt tulajdonságok, mint a multitasking, kíváncsiság és a hatékonyság igénye, felvethetik a kérdést, hogy ha egy civil szervezet szeretne fiatalítani, mivel tehetné magát vonzóvá. Másrészt mi motiválhatja magukat a fiatalokat, hogy civil szervezethez csatlakozzanak munkatársként vagy önkéntesként?
Ezek a kérdések foglalkoztattak bennünket, amikor elhívtuk podcast felvételünkre a témában két vendégünket. Egy fiatal önszerveződő csapat részéről, amely két éve alatt Völgyváros Egyesületté fejlődött, Dér Leonórával, míg a fiatalok bevonásának módszertanával is foglalkozó GYIÖT (Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság) részéről Bálint Andrea koordinátorral beszélgettünk.
(A témában javasoljuk meghallgatni előző beszélgetésünket is a Greenpeace Magyarország és az Amigos munkatársaival itt)
Vannak-e trendi témák?
Kíváncsiak voltunk rá, vajon téma szintjén mi az, ami leginkább kapcsolódási pontot jelenthet civil szervezet és fiatal között. Az alábbiak rajzolódtak ki vendégeinkkel történő beszélgetésünkben:
- Fenntarthatóság
Valóban, ha megnézzük a trendeket, az újrahasznosítás és zöld megoldások iránti növekvő igényt elsősorban a fiatalabbak generálják. De megjelent a nemzetközi szótárban a “klímaszorongás” kifejezés is - elég bekapcsolni a híradót, hogy képek tucatján nézzük végig a szélsőséges időjárás minden földrészen tapasztalható következményeit, vagy csak egyszerűen kinézni egy budapesti ablakon a januárban virágzó hóvirágokra.
A magyarországi civil szervezetek között szétnézve jellemzően nem a fiatalabb, 18-35 éves korosztályt találjuk meg munkatársként. Bár természetesen azt, hogy ki a fiatal - a belső szubjektív megélésünkön túl - a szakmai definíciók is különböző korcsoportokban határozzák meg. Mégis, talán az Y és Z generációról elterjedt tulajdonságok, mint a multitasking, kíváncsiság és a hatékonysági igénye, felvethetik a kérdést, hogy ha egy civil szervezet szeretne fiatalítani, mivel tehetné magát vonzóvá. Másrészt mi motiválhatja magukat a fiatalokat, hogy civil szervezethez csatlakozzanak munkatársként vagy önkéntesként?
Ezek a kérdések foglalkoztattak bennünket, amikor elhívtuk podcast felvételünkre a témában két vendégünket. Egy fiatal önszerveződő csapat részéről, amely két éve alatt Völgyváros Egyesületté fejlődött, Dér Leonórával, míg a fiatalok bevonásának módszertanával is foglalkozó GYIÖT (Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság) részéről Bálint Andrea koordinátorral beszélgettünk.
(A témában javasoljuk meghallgatni előző beszélgetésünket is a Greenpeace Magyarország és az Amigos munkatársaival itt)
Vannak-e trendi témák?
Kíváncsiak voltunk rá, vajon téma szintjén mi az, ami leginkább kapcsolódási pontot jelenthet civil szervezet és fiatal között. Az alábbiak rajzolódtak ki vendégeinkkel történő beszélgetésünkben:
-
fenntarthatóság
Valóban, ha megnézzük a trendeket, az újrahasznosítás és zöld megoldások iránti növekvő igényt elsősorban a fiatalabbak generálják. De megjelent a nemzetközi szótárban a “klímaszorongás” kifejezés is - elég bekapcsolni a híradót, hogy képek tucatján nézzük végig a szélsőséges időjárás minden földrészen tapasztalható következményeit, vagy csak egyszerűen kinézni egy budapesti ablakon a januárban virágzó hóvirágokra.
-
média és kommunikáció: rádiózás, videókészítés és -vágás, podcast felvételek…
Az Y és Z generáció tagjai a számítógépek és internet korában cseperedtek fel, “digitális bennszülöttek”, így számukra sokkal természetesebb és fontosabb ezek használata, mint a “digitális bevándorló” korábbi generáció tagjainak. A kommunikáció eszközeként is sokszor inkább tűnik számukra természetesnek és egyúttal hatékonyabbnak is az online és digitális tér.
-
álllatmentés, gyermekek táboroztatása
Mindkét beszélgetőtársunk egyértelműen megerősítette, hogy a fiataloknak nagyon fontos, hogy hamar és kézzelfoghatóan lássák eredményét a befektetett energiának. Kétségtelen, hogy a látható eredmény a legjobb pozitív megerősítés. Egy megmentett kisállat, de egy gyermekmosoly vagy egy közösségi élményt is adó, jól szervezett tábor, mely ráadásul időben is behatárolható részvételiséget jelent, nem véletlenül lehet népszerű és jó kapcsolódási pont.
Hogyan kapcsolódhatunk?
-
legyen cél a nyitás!
A civil szervezetek jó részének már most valós kihívást jelent, hogy munkavállalói és önkéntesei idősödnek, ezzel egy ponton tervezniük kell. De nem pusztán számszaki a kihívás: a feladatokhoz kapcsolt létszámon és így a szervezet gördülékeny működtetésén túl fontos gondolni a szervezet küldetése és az őt körülvevő világ mindig megújuló viszonyára. Az időnkénti megújulás szükségszerű, ha egy civil szervezet a küldetése szerinti célcsoport szükségleteire akar válaszolni - legyen az akár hátrányos helyzetű gyerekek hatékony oktatása, egy településvédő alapítvány vagy kulturális egyesület.
-
csak könnyedén!
Egy előző podcastunkban, ahol az Amigos és Greenpeace részvételével beszélgettünk hasonló témában, saját fiatalkori elköteleződésüket annak tudták be, hogy elkapta őket a hangulat, az atmoszféra, máskor és másokkal is együtt akartak még lenni az első találkozó után is. Ha a receptről többet akarsz tudni, hallgasd meg ezt az adásunkat is!
-
engedjük szabadon!
Egyértelműen kirajzolódott a beszélgetésünkből, hogy a fiatalok kezdeményező kedvét támogatni kell. Természetesen lehet ötleteket adni, kapcsolódási pontokat kínálni feladatokkal, de ez soha ne legyen “erőltetett”. Fontos, hogy a feladatokon belül legyen szabadsága a fiataloknak, hogy igazán magukénak érezhessék mind a tevékenységet, mind annak eredményét. A kreativitás és saját ötletek megvalósításában szerzett pozitív megerősítések az adott szervezettel való hosszabb együttműködésnek is megágyazhatnak.
-
teret az önállóságnak!
Talán nem meglepő, hogy a fiatalok a fiatalok között érzik jól magukat, a saját kortársaik között. Ha tehát olyan tevékenységbe tudjuk őket bevonni, ahol van mód az egymáshoz való kapcsolódásra, akkor nyert ügyünk lehet. Ehhez a kapcsolódáshoz viszont kell egy hely - mindkét beszélgetőtársunk kiemelte a közösségi találkozók, a személyes kapcsolódások lehetőségét biztosító fizikai tér kiemelt szerepét. Ahol nem csak programokra lehet fogadni másokat, de azokat szervezni és ötletelni is. Ahol jó együtt lenni, és ahova jó visszamenni. Ahol új ötletek és azok megvalósítása is meg tud történni.
Ha többet szeretnél megtudni, hallgasd meg a beszélgetést itt!
További hasznos infók beszélgető partnereinktől:
A GYIÖT oldalai: gyiot.hu ; https://www.facebook.com/aGYIOT
Völgyváros Egyesület oldalai: http://www.volgyvaros.hu ; https://www.facebook.com/volgyvaros/
GYIÖT szakmai és módszertani kiadványok
Fiatalok bevonásához, megtartásához olvasmány: Legyen kéznél! ajánlások ifjúsági szervezeteknek című könyv IV. rész, Utánpótlás-nevelés fejezet
