A megnyerő történetmesélés elengedhetetlen, hogy lekössük a folyamatosan csapongó közönségünk figyelmét. A legjobb történetek mind ugyanazokra az alapvető elemekre épülnek, amelyek egy meghatározott sorrendben vannak elrendezve, annak érdekében, hogy fokozatosan építsék a feszültséget, és kíváncsivá tegyenek, mi fog történni. Nézzük át, mi kell ahhoz, hogy egy hatásos történetet alkossunk, amiről a közönségünk nem fogja tudni levenni a szemét! 

A jó történet felépítésének 8 alapvető eleme van. Bár úgy tűnhet, hogy ez egy elcsépelt, hollywoodi formula, könnyen segíthet neked is a narratíváid strukturálásában.

1. Feszültség és időzítés

A “feszültség” a történetekben az az érzés, amit a közönség akkor érez, amikor szeretné tudni, mi fog történni. Minden történethez szükséges, hogy ez a feszültség fokozatosan épüljön fel, hogy vele párhuzamosan a mi várakozásunk egyre nagyobb legyen, hogy kiderüljön a megoldás a történet elején prezentált problémára. Az emberek problémamegoldás orientált lények; szembenézünk egy problémával, amit meg szeretnénk oldani, megpróbáljuk megtippelni, hogy mi lesz a problémamegoldás és kíváncsiak vagyunk, hogy helyes volt-e a feltevésünk. Ennek a feszültségnek kell épülnie, ahogyan a történet halad előre. Általában nem szeretjük az olyan történeteket, amelyek nem tartanak sehova vagy nagyon alacsony a tétjük, ezeket egyszerűen unalmasnak tartjuk. 

Az “időzítés” pedig a “történet-időre” vonatkozik. Egy történet felölelhet néhány percet vagy évtizedeket is. A legfontosabb, hogy legyen egy meghatározott idő, amelyben a történet játszódik, a feszültség maximalizálására is. Mesélhetjük lineáris időrendben, de a feszültségkeltés érdekében kiléphetünk ebből a keretből, például flashbackek használatával.

2. Egy tökéletlen tökéletes világ (The (im)perfect world)

A történet elején a karakterek általában egy tökéletes világban élnek. Még ha a közönség számára nem is tűnik tökéletesnek, a történet szereplői számára tökéletesnek kell lennie. Ez a világ ott ér számukra véget, mikor feltesszük a központi kérdést. 

3. A központi kérdés (Central question)

A központi kérdés egy egyszerű eldöntendő kérdés. Mikor bemutattuk a tökéletes világot, találkoznunk kell egy problémával vagy egy feladattal, amit a főszereplőnek kell megoldania. A kérdés a problémamegoldás felé tereli a közönség figyelmét. Főszabály szerint a történet tetőpontján kapjuk meg a megoldást. Amíg a tetőpont el nem érkezik, a közönségnek folyamatosan azon kell gondolkodnia, “mi jöhet még?”. 

4. Növekvő feszültség (Steps of rising tension)

Ez a váratlan fejleményekből és kihívásokból adódik, amelyekkel a főhős találkozik. Miközben próbálkozik, elbukik és a újra próbálkozik, és így tovább, míg végül nyer, a feszültség folyamatosan nő. Akadályok nélkül (amik a feszültséget hozzák) a közönség átverve érezheti magát és lecsatlakozhat a történetről. 

5. Tetőpont (Climax)

A tetőpont a várva várt megoldás a központi kérdésre, a történet “aha!” pillanata, ahol a főszereplőt megjutalmazzák vagy megbüntetik egy új cselekvés vagy viselkedés miatt. Ez egy döntő pillanat, a visszafordíthatatlan változás pillanata, ahol a közönség pedig megkapja a választ, amelyre végig várt.

6. Megoldás (Resolution)

A megoldás a történet következménye. Leggyakrabban a főhős elnyeri méltó jutalmát, az ellenség pedig megbűnhődik. A rend helyreáll és egy új tökéletes világ teremtődik. A mesék leggyakoribb lezárása az “... és boldogan éltek, míg meg nem haltak”, ami lezárja és összefoglalja a narratív világot. Ezt azért szoktuk alkalmazni, hogy a közönségnek adjuk egy lezártság érzést. A megoldás azt is megmutatja, hogy mi lett a főhős sorsa, ami vagy pozitív vagy negatív érzéseket vált ki a közönségből.

7. Szimbólum(ok)

Egy szimbólum jelentése szükségszerűen meg kell, hogy változzon a történet végére. A Gyűrűk urában például az “Egy Gyűrű” a gonoszság, megtévesztés és kapzsiság szimbóluma, de idővel Frodó áldozatkészségének is a szimbólumává válik. A szimbólum nem a történet struktúrájának része, hanem inkább egy történetmesélési eszköz. A szimbólum egy történetben több, mint egy szimbólum a nyelvben, pontos feltételei vannak és másképpen határozzuk meg, mint valamit, ami “szimbolikus”. A történetben használt szimbólumnak rendelkeznie kell kulturális jelentéssel.

8. Univerzális igazság

Az univerzális igazság a történetünk morális premisszája, ami mélyebb jelentést ad. Ezt a morális premisszát közönségként megtanuljuk, általában valamilyen érzelmi elmozdulás során. Az univerzális igazság a történet mélyebb jelentése, ez marad a nézőben a lezárás után, amely egy erős érv és egy viselkedéssel kapcsolatos lecke is.

Dióhéjban ez az elmélete a megkapó történetek felépítésének. Készen állsz, hogy a gyakorlatban is kipróbáld?

Nézd meg még egyszer a fenti “feszültség görbét” és elemezd a te egyik kedvenc történeted vagy akár ezt a videót és találd meg benne a fenti sztori mérföldköveket!

A rövid bemelegítés után pedig próbáld meg beazonosítani ezt a 8 történeti elemet azokban a sztorikban, amiket a saját közönségeddel osztasz meg.

Ha szeretnél többet megtudni arról, hogyan használd ezeket az építőelemeket a saját kampányaidban, akkor regisztrálj és keresd a saját tempóban végezhető, Pozitív narratívák képzésünket, hogy minél több eszközt megismerj és hatékony, megkapó történeteket tudj építeni!