A közönséged átfogó ismerete minden sikeres kommunikáció egyik sarokköve. Így három alapvető kérdés van, amit fel kell tenned, mielőtt belekezdenél a kampányod megtervezésébe. Az első azzal kapcsolatos, hogy kihez beszélsz, a második az ügyedhez kapcsolódó hozzáállásukról szól, míg az utolsó a motivációikra kérdez rá.
Ha mindenkihez beszélsz, nem beszélsz senkihez – ezt már biztosan tudod. Mivel a média ma már sokkal szegmentáltabb, mint korábban, PONTOSAN tudni, hogy kihez beszélsz, elengedhetetlen feladat. Tehát, hol kezdjük?
1. Ki a közönséged?
Először is válaszd ki a széles közönséged demográfiai és földrajzi jellemzők alapján.
A demográfiai szegmentálás feltételei a következő kérdések lehetnek:
- Hány évesek azok az emberek, akiket el szeretnél érni? Egy specifikus korcsoporthoz szeretnél szólni? Milyen széles ez a közönség?
- Mi a közönséged neme? Számít a nem az ügyed kontextusában?
- Mi a családi állapotuk? Ennek van jelentősége?
- Megközelítőleg milyen az anyagi helyzetük?
- Mivel foglalkoznak? Milyen munkakörökben dolgoznak?
A földrajzi szegmentáció során ilyen kérdéseket érdemes feltenni:
- Hol élnek?
- Mik a kulturális preferenciáik? Vannak olyan kulturális érzékenységek, amiket figyelembe kell venned a kampányod tervezésekor?
- Milyen nyelven beszélnek? Fontos lehet, hogy más nyelven kommunikálj velük, mint például az ország hivatalos nyelve?
Az ilyen széles célközönségekre lehet példa: Lengyelországban élő, 20-40 év közötti férfi taxisofőrök, horvát özvegyek fiatal gyerekekkel, muszlim bevándorlók gyermekei Párizsban, akik franciául és arabul is beszélnek, stb.
Miután kiválasztottad a széles célközönséged, érdemes leszűkítened egy mikro-közönségre. Minél szegmentáltabb a közönséged, annál nagyobb hatása lesz a narratívádnak, és annál nagyobb esélyed lesz, hogy megváltoztasd a közönséged viselkedését vagy nézeteit.
2. Mit csinál a célközönséged?
A célközönséged további szűkítéséhez határozz meg egy olyan közösséget (a demográfiai és földrajzi adatokkal meghatározott széles közönségből), amelynek közös és szabadon választott viselkedése azonos motivációval bír, és amelyre hatást szeretnél gyakorolni. Fontos az is, hogy a viselkedés specifikus legyen és valóban szabadon választott a közösség által. Tehát például egy olyan kijelentésben, mint a “fiatal férfiak magányosnak érzik magukat a kisvárosokban” a “magány érzése” nem szabadon választott, de az, hogy otthon marad munka után, már lehet az.
Más példák: A marihuanafogyasztás a kamaszok körében, akikre felnéznek kortársaik. . New Yorkban élő fiatal nők, akik fitness appokat használnak és sportruházatra költenek.
Most már készen állsz arra, hogy feltedd a harmadik kérdést, amit cél-kérdésnek nevezünk: Miért vesz részt a meghatározott viselkedésben a közönségünk?
3. Miért csinálja a célközönséged azt, amit csinál?
A cél-kérdésnek mérhetőnek kell lennie, vagyis az elemzendő témák széles spektrumát kell adnia, amely alapján felismered a célközönséged érzelmeit. A mérhető célkérdésnek magába kell foglalnia a célközönséget és a szabadon választott viselkedést is. Az egyértelmű célkérdés egyenlete a következő:
Miért + [egy közösségként értelmezett mikro-közönség] + [szabadon választott viselkedés]?
Például: Miért kezdenek el dohányozni a fiatal fiúk? Miért nem szavaznak az idős emberek Lengyelországban?
Ezzel a kérdéssel te is készen állsz arra, hogy a célközönséged feltérképezésével tovább finomítsd a tudásod arról, hogy pontosan kit tudsz hatékonyan elérni a tervezett kampányoddal. Regisztrálj Pozitív narratívák című ingyenes, online képzésünkre, ahol végigvezetünk a következő lépéseken.
