Az adományok fogadásához a jogszabályi feltételek mellett nem árt tisztában lenni egyes gazdálkodási, könyvelési kérdésekkel sem.

Jelen anyagban az adományokkal kapcsolatos számviteli kérdéseket vesszük végig, ebben a cikkben található, hogyan tudjuk elkülöníteni az adományt egyéb formáktól, mint pl. szponzoráció, egyéb marketing megállapodás, támogatási szerződések.

Ebben a cikkben néhány sokszor felmerülő kérdés lényegi pontjait emeljük ki, mivel minden adománygyűjtés, és annak körülményei eltérőek lehetnek, így egy-egy nagyobb akció előtt javasoljuk előre egyeztetni a könyvelővel, adótanácsadóval.

Az adományok fogadásáról előírásokat vannak a Civil törvényben (2011. évi CLXXV. törvény), a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben [350/2011.(XII.30) Korm.rend], az adótörvényekben és a számviteli törvényben.

Milyen bizonylatot kell adni adomány fogadásakor?

Adomány sokféle módon érkezhet egy civil szervezethez - urnába bedobva, banki átutalással vagy bankkártyával fizetik, csekken, személyesen, telefonos adományozás útján. 

Az adomány formáját tekintve lehet pénz vagy tárgy adomány (dolog, termék, áru, eszköz) illetve ezek ingyenes használata vagy ingyenesen felajánlott igénybe vehető szolgáltatás.

Mindegyik esetben elmondható, hogy mint minden gazdasági eseményről, az adomány beérkezéséről is kell, hogy készüljön egy számviteli bizonylat, mely alakilag és tartalmilag hitelesen és megbízhatóan tudja alátámasztani az adomány beérkezését, átvételét.

Kinek kell kiállítania a bizonylatot?

Ha az adomány gazdálkodó szervezettől érkezik, akkor bármelyik fél kiállíthatja a számviteli bizonylatot az adott adományozással kapcsolatban, de a nyilatkozatot mindig az adományban részesülő állítja ki. Magánszemély adományozó esetén az adományt átvevőt terheli ez a kötelezettség, amennyiben készül bármilyen dokumentum az adományozásról.

Mit kell tartalmazzon a bizonylat:

Az előbb említett igazoláson túl un. számviteli bizonylat állít ki a szervezet az átvett adományról. Ennek általános alaki és tartalmi kellékeit a Számviteli.tv. 167.§ (1) pontjában találjuk. Az adományok átvételének igazolásához legalább a következőket kell tartalmazza:

• bizonylat megnevezése (Adományok átvételének igazolása) és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója
• a bizonylatot kiállító és a másik fél megnevezése és azonosító adatai (adószám, cím) akár az adományozó, akár az adományt fogadó állítja ki
• a készletmozgások és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, és az átadó (befizető) aláírása
• a bizonylat kiállításának időpontja
• a megtörtént gazdasági művelet tartalmi leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta vagyonváltozások mennyiségi és érték adatai (adomány összege).

Az adomány fogalmából eredően az adományból származó bevétel nem minősül értékesítésből származó bevételnek, így biztosan nem kell róla az adományt befogadó szervezetnek számlát kiállítania.

Amennyiben az adomány pénzben érkezik, a szervezetnek akkor van számviteli bizonylat kiállítási kötelezettsége, ha azt készpénzben (utalványban vagy más, tárgyiasult készpénzt helyettesítő eszközben) veszi át. 

• gyűjtő ládába betett készpénzadomány esetén a számviteli bizonylat a láda felbontásakor készült jegyzőkönyv.
• az adományozó személyesen adja át, akkor a bizonylat lehet pénztár bevételi bizonylat, pénz átvételéről írt bizonylat vagy adománylevél. 
• a pénz valamilyen pénzügyi közvetítőn keresztül érkezik (bank, elektronikus tárca szolgáltató, mobil fizetési szolgáltató, egyéb szolgáltató), a pénzügyi közvetítő által kiállított bizonylat támasztja alá a gazdasági eseményt.

Amennyiben az adomány befogadása pénzmozgással nem jár, a következő bizonylatok felelnek meg a gazdasági esemény dokumentálására és annak a könyvvitelben való rögzítésére:

-        tárgyi adomány esetén: a szervezet által kiállított átvételi bizonylat, adománylevél, az adományozó által kiállított szállítólevél vagy számla, ingyenes (szívességi) használatba adási szerződés

-        ingyenesen nyújtott (pro bono) igénybe vett szolgáltatás esetén: pro bono szerződés vagy együttműködési megállapodás és az ehhez tartozó, a szervezet által kiállított teljesítés igazolás és/vagy az adományozó által kiállított számla

Mikor kell ezeket a bizonylatokat kiállítani?

A beérkezett adomány formájától függően a pénzmozgás időpontjában, tárgyi adomány átvételének / átadásának időpontjában, szolgáltatás adomány esetén az igénybevétel időpontjában (vagy időszakos elszámolás esetén az időszak végével).

Mikroadományok könyvelése

A számviteli törvény a nem ír elő tranzakciónkénti könyvelési kötelezettséget, az azonos jellemzőkkel bíró tételek összevontan könyvelhetők a főkönyvi könyvelésbe a részletező analitikák, kimutatások alapján, amennyiben a számviteli alapelvek nem sérülnek közben.

Lehetséges megoldás lehet:

• minden tranzakció egyedileg jelenik meg a főkönyvi könyvelésben a bankszámla forgalomban
• naponta a banki mozgások összesítése kerül be a főkönyvi könyvelésbe
• az összesítés történhet 10 naponta/havonta, és az összesített adtok kerülnek a könyvelésbe

A Számviteli Politika részeként a Számlarendben kell rögzíteni azt, hogy milyen típusú tranzakciókat hogyan kell kezelni a könyvelésben, milyen bizonylat, milyen analitikus nyilvántartás alapján és milyen módon kerülnek a főkönyvi könyvelésben rögzítésre a különböző gazdasági események.

Az összesítések során az egyes egyedi tételekhez kapcsolódó egyéb információk nem lesznek elérhetők egyedileg, csak a könyvelés alapját képező alap dokumentumból.

Fontos, hogy amennyiben összevontan jelennek meg az adatok a főkönyvi könyvelésben akkor meg kell határozni milyen időszakokban kell egyeztetni a könyvelés és a banki kimutatások egyenlegeit. Ezeket az egyeztetéseket dokumentálni szükséges, hogy egy esetleges eltérés esetén az utolsó egyező állapotig lesz szükséges vizsgálni az eseményeket az eltérés okának megállapításához.

Milyen értéket kell feltüntetni a bizonylatokon?

Az adomány értékét főszabályként az adományozó határozza meg, az ő könyveiben szereplő érték vagy önköltségi, előállítási, bekerülési érték az irányadó. Amennyiben ezt az adományozó nem közli, akkor a dolog vagy a szolgáltatás piaci értéke lesz az az érték, melyen az adomány a könyvekbe felvehető. Pénzadomány esetén a pénzösszeg értéke szerint kell szerepeltetni az adományt, amennyiben az nem forintban érkezik, akkor a civil szervezet választása szerint a Számviteli törvény 60.§-ában meghatározott, a szervezet számviteli politikájában rögzített árfolyamon kell az adomány értékét forintosítani.

Milyen adatokat érdemes még feltüntetni a bizonylaton, illetve milyen információra lehet szüksége a könyvelésnek?

Mindenképpen szükséges azt tudni, hogy a beérkezett tárgyi adományt, felajánlást a szervezet a saját működéséhez fogja felhasználni, vagy tovább adja azt más szervezeteknek vagy magánszemélyeknek, mert ettől függően kell a könyvelésben bemutatni a gazdasági eseményt. Érdemes az átvételkor azt is tisztázni, hogy az adományozó szeretne-e külön, az adótörvények szerinti igazolást kérni az adományról és ennek tényét esetleg a kapcsolódó 

Az adományok könyvelése, bemutatása a beszámolóban

A könyvelésben elkülönítetten kell kimutatni a kapott adományt és annak felhasználását, amennyiben az adományról a társasági adóról szóló törvény szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki a civil szervezet.

A nyilvántartásnak biztosítania kell, hogy a közhasznú melléklethez a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti és a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerinti beszámoló „Tájékoztató adatok” részéhez szükséges adatok is megállapíthatók legyenek. 

A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére kapott támogatásokról olyan elkülönített számviteli nyilvántartást vezet, amely alapján támogatásonként megállapítható és ellenőrizhető a kapott támogatás felhasználása.

Igazolás társasági adó alanyagi számára - Miért fontos igazolást kiállítania a szervezetnek az adományról, amennyiben azt nem magánszemély adományozótól kapta?

Függetlenül az adományozó gazdasági szervezetek adózásától, adóbevallásuk, beszámolójuk elkészítésekor be kell mutatniuk az év során más gazdálkodóknak, civil szervezeteknek ellenszolgáltatás nélkül adott juttatásaikat.

Ha az adományt Magyarországon bejegyzett civil szervezetnek juttatta, első körben azt kell megvizsgálnia, hogy a juttatásban részesülőnek van-e közhasznú jogállása.

Ha a juttatásban részesülő civil szervezet nem rendelkezik közhasznú jogállással, akkor számolhatja el az adományozó az adó (társasági adó, kisvállalati adó) kiszámítása során a bevételeivel szembeni költségként a juttatás értékét, ha rendelkezik a civil szervezet azon nyilatkozatával, miszerint az adott évben

• vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy
• vállalkozási tevékenységet is végzett,
• de a juttatást nem a vállalkozási tevékenységéhez (cél szerinti tevékenységéhez) kapta, vagy
• a juttatást a vállalkozási tevékenységéhez kapta, 
• de a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, vagy
• adófizetési kötelezettsége keletkezett, de azt megfizette, és adóalapja a juttatás nélkül sem lenne negatív.

Az utolsó esetben nem elég az előzetes nyilatkozat, az abban szereplő tényeket a civil szervezetnek beszámolójával és társasági adó bevallásával, annak elkészülte után is igazolnia kell.

Amennyiben a juttatásban részesülő közhasznú szervezet, úgy a jövedelemadózásban (társasági adó, kisvállalati adó) elismert költségnek, ráfordításnak számít a juttatás értéke, így az adományozónak nem kell megemelnie ezzel az adóalapját, amennyiben rendelkezik a juttatásban részesülő társasági adóban meghatározott igazolásával. Csak közhasznú szervezetnek adott adomány után lehet további kedvezményekre gondolni, és szintén ez az igazolás szükséges ahhoz is, ha az adományozó adóalap kedvezményt szeretne igénybe venni a társasági adóban az adományozáshoz kapcsolódóan.

Fontos, hogy a közhasznú szervezetnek nyújtott adomány csak akkor lesz elismert költség, és akkor élhet adóalap kedvezménnyel az adományozó, ha azt kifejezetten a közhasznú szervezet közhasznú céljára adja azzal, hogy az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, vagy a hozzá kapcsolódó személyeknek. Ezért a támogatott cél megnevezés különösen fontos eleme az igazolásnak.

Igazolás adományról a társasági adó alanyai részére

A kapott adományokról a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által a támogató részére kiállítandó igazolás kötelező tartalmi kellékeit a Tao. törvény rögzíti. E szerint az igazolásnak tartalmaznia kell:

• az adományban részesülő és az adományozó (adózó) megnevezése, székhelye, adószáma
• az adomány összege vagy értéke
• a támogatott cél

Nem kötelező tartalmi elem, mégis megkönnyítjük vele az adományozónk életét, ha feltüntetjük az igazoláson:

• hogy az adományban részesülő közhasznú jogállású-e (igen / nem)
• az adományozás a két fél között megkötött tartós adományozási szerződés keretében érkezett-e, hivatkozva a megkötött szerződésre, és a megállapodás szerint ez hányadik évi adomány összeg

Köszhasznú szervezetként addig az időpontig, illetve attól az időponttól nyilatkozhat az adományt fogadó szervezet, ameddig vagy amikortól közhasznú jogállással rendelkezett / rendelkezik.

Az igazolást az adomány átvételekor, legkésőbb az adóév végéig ki kell állítani [és átadni.

A kiállítást két példányban kell elkészíteni, és valamilyen egyedi azonosítóval ellátni, valamint egy nyilvántartást vezetni a kiállított adomány igazolásokról. Ez lesz a könyvelés alapja az elkülönített számviteli nyilvántartásnak, hiszen a 476/2016. (XII.28.) kormányrendelet 9.§ (10) szerint a könyvvezetés során elkülönítetten kell nyilvántartani azokat az adománybevételeket, melyekről a szervezet adókedvezményre jogosító igazolást bocsátott ki. Bár látszólag a kisvállalati adó nem kedvezményezi az adományozókat, a társasági adóalap kedvezmények pedig csak a közhasznú szervezeteknek adott adományok után járnak, maga az a tény, hogy az adományozó az igazolás alapján a ráfordítást elszámolja a bevételeivel szemben (azaz az adóalapját csökkenti), okot ad az elkülönítésre.

Az igazolások kiadásának rendjét a szervezet számviteli politikájában (bizonylati rendjében), vagy külön szabályzatban érdemes meghatározni, beleértve az igazolás kiadására használt nyomtatvány megjelölését, a kiállító személyét, a kiállítás napjára vonatkozó határidőket.

 Adományért ajándék?

 Sok szervezet ad adományozóinak jelképes ajándékot, megköszönve ezzel adományát.

Vajon meddig számít az ajándék valóban ajándéknak, és mikor ellenszolgáltatásnak, termékértékesítésnek?

Fő szabály szerint adományért ellenszolgáltatás nem várható, az vissza nem követelhető, ellenszolgáltatásnak nem minősülő ajándékot viszont adhat a szervezet adományozójának.

Ellenszolgáltatásnak akkor minősül egy adományozott által az adományozónak adott dolog vagy szolgáltatás, ha annak bekerülési (előállítási) értéke meghaladja az adott évre vonatkozó minimálbér összegének 25%-át (2023-ban 58.000 Ft, 2024-ben 66.700 Ft).

Ez alatt a határ alatt cél szerinti üzleti ajándékként mutathatja ki könyveiben az ajándékot a civil szervezet. Ennek feltétele, hogy az ajándék átadása dokumentált legyen. Ennek formáját szintén a számviteli politikában (bizonylati rend) vagy egyéb szabályzatban érdemes előre lefektetni. Példálózó jelleggel:

• ha az ajándékok bankkártyával fizetett egyedi adományokhoz kötődnek, az ajándék átadásának bizonylata az ajándék kiszállítását kísérő szállító levél lehet
• személyes adománygyűjtés esetén egy átvételi nyilatkozatot lehet aláíratni az adományozókkal
• adományláda mellé kihelyezett szóróajándékok esetén az arról szóló számlához csatolt, a rendezvényhez kapcsolódó ajándékozás tényét lehet rögzíteni stb.

Minden eseménnyel és / vagy ajándékozással egybekötött adománygyűjtéssel kapcsolatban, az adományozónak adott juttatást tekintve a következő kérdéseket kell megvizsgálnia a civil szervezetnek ahhoz, hogy a gazdasági esemény elszámolása és adózása kérdéseit meg tudja válaszolni:

• nyílt-, vagy zártkörű eseményen történik a juttatás?
• kik alkotják a juttatásban részesülők körét?
• mekkora a juttatás értéke, történik-e ellenszolgáltatás?
• minősíthető-e értékesítésnek az adott ügylet?

Adománygyűjtő bál, reggeli, koncert, más esemény szervezése

 Ezek az események általában az adományozók megszólításáról, körének bővítéséről, a meglévő adományozókkal való kapcsolat elmélyítéséről is szólnak, de az elsődleges célja, hogy a szervezet a célja megvalósítása érdekében adományokat gyűjtsön. Teljesen mindegy, mi a körítés, ezt nem szabad szem elől téveszteni! Nem a vacsora, a műsor, a szervezés ellenértékét gyűjti be a civil szervezet, hanem adományokat gyűjt, és azt megköszöni egy jóhangulatú rendezvénnyel, ahol az adományozók kapcsolódni tudnak a szervezethez, annak céljaihoz és egymáshoz. Egy ilyen eseménnyel kapcsolatos bevételek sosem lesznek vállalkozási tevékenységnek minősíthetők. Az, hogy a bál bevételeit és költségeit a szervezet hogyan mutatja be könyveiben, nagyban függ az ő kommunikációjától is.

Nyíltkörű rendezvények

A személyi jövedelemadó törvény 1. számú melléklet 8.35. pontja szerint adómentes az egyesület, az alapítvány által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint - legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben - résztvevőnként azonos értékű ajándék, továbbá az ilyen rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás.

Egy esemény akkor zártkörű, ha azon kizárólag a meghívottak vehetnek részt. Az előzetes regisztráció, az előzetes támogatói jegyek ellenértékének beszedése nem zárja ki a nyíltkörűséget, hiszen egy zárt térben rendezett eseménynél teljesen természetes, hogy létszámkorlátok vannak. Inkább az esemény meghirdetésének körülményei ebben az iránymutatók.

Az adomány bizonylatolása nem tér el az előzőkben bemutatott szabályoktól. Attól függően, hogy az gyűjtőláda útján vagy egyedi adományok formájában, készpénzben vagy számlapénzben jelenik meg, kell a bevételezés számviteli bizonylatát megtervezni. Fontos, hogy a bevétel csak akkor minősülhet adománynak, ha a vendéglátás költségei nem haladják meg a kedvezményezett mértéket (minimálbér 25%-a), ellenkező esetben ellenértékes ügyletnek számít, és akként kell kezelni.

 A rendezvény költségei ekkor cél szerinti reprezentációnak minősülnek, ami a civil szervezetek esetén kedvezményezett elbírálás alá esik, azaz csak az éves beszámoló zárása során kell vizsgálni, hogy hogyan alakult annak mértéke az összes ráfordításhoz vagy bevételhez viszonyítva, és ha az meghaladja a kedvezményezett értéket, akkor kell a fölöttes részre az adót és a járulékot megfizetni. 

A reprezentációs kiadások számítása részletesebben:

A cél szerinti reprezentációs kiadások (beleszámítva a minimálbér 25 %-a alatti értékű ajándékokat is) a civil szervezetnél adómentesek, mennyiben azok értéke az adóévben nem haladja meg a közhasznú, illetve a cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévi beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 %-át, és nem is több, mint az adóévi összes bevétel 10 %-a. Tehát a két értékhatár közül az alacsonyabb érték alatti érték után nincs adó fizetési kötelezettség. Amennyiben az éves beszámoló adatai alapján az összeg magasabb, mint az adómentes határ, akkor az értékhatár feletti összegre 15 % SZJA és 13 % szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség van. Az adó alapja a kiadás értékének 1,18 szorosa. Így a teljes fizetési kötelezettség a kiadás +33,04 %-a lesz. Ezt bevallani és befizetni majd a beszámoló benyújtás évének május hónapjára kell, azaz a június 12-ig. (2023.3-ben évi cél szerinti reprezentációs juttatások után 2024.06.12.-ig a május havi 2408 bevallás alapján).

Zártkörű rendezvények

Amennyiben az ügylet a nyújtott szolgáltatások értéke vagy a zárkörűsége miatt ellenértékes ügyletnek (értékesítésnek) minősül, vagy a szervező szeretné szétválasztani a pénzügyeket, és magáért az eseményen való részvételért (belépő, részvételi, regisztrációs) díjat kér, melyből az adománygyűjtő eseménynek a költségeit fedezi, akkor ez a közhasznú tevékenységének az értékesítési bevétele (nettó árbevétele) lesz, az értékesítésre vonatkozó számlázási és forgalmi adó szabályokkal. Ebben az esetben a vendéglátás, a programok költsége igénybe vett szolgáltatás lesz.

Adminisztrációs részletek, ha belépési díjat szed az adománygyűjtő szervezet:

Ekkor a részvételi díj az ellenértéknek minősül, és számla vagy nyugta kiállítási kötelezettség kapcsolódik hozzá. Amennyiben a civil szervezet alanya az áfá-nak, akkor 27 % áfa felszámítási kötelezettsége van. Amennyiben un. alanyi mentes jogállású, akkor ez a bevétel is része az értékhatárba beszámítandó összegeknek. 

Felmerül a kérdés, hogy amennyiben a kiállított számla áfá-t tartalmaz, akkor a szolgáltatás nyújtásához igénybe vett számlában szereplő előzetesen felszámított adó levonható-e. Igen levonható akkor, ha a civil szervezetett úgy tekintjük, mint aki az adott szolgáltatás igénybe vevője és nyújtója is. Azaz a számlán külön feltűntetésre kerül, hogy a részvételi díjból mennyi a vendéglátási értéke. 

A rendezvény eredménye, az a szervezeté lesz ebben az esetben is. Hiszen a résztvevők tudatában vannak, hogy a rendezvény célja a civil szervezet működésének, adott projektéjének a támogatása.

Megoldás lehet, a kettő ötvözése is úgy, hogy a részvételi díj az a rendezvény önköltségén számítódik, és a résztvevőktől kérnek további hozzájárulást, adományt a civil szervezet céljaira.

Ebben az esetben az étel és ital szolgáltatás, és az egyéb programok biztosítása, az igénybe vett szolgáltatásnak minősül a civil szervezet nyilvántartásában, és nem reprezentációnak.

Összefoglalva

• az első esetben (a bevétel tisztán adomány) az adományozó, aki először cselekszik, adományoz, és ennek megköszönésére kapja a lehetőséget a részvételre az adott rendezvényen – ebben az esetben nem merül fel az áfa kérdése, és a szolgáltatások a reprezentációs kiadások
• a második esetben (belépési díj) a civil szervezet egy rendezvényt hirdet meg, így a részvételi díj az szolgáltatás ellenértékének minősül, a kiadások anyagjellegű kiadások, mint igénybe vett szolgáltatás
• a rendezvény eredménye, mind a két esetben a civil szervezet cél szerinti tevékenységének eredménye