A nonprofit szervezetek céljaikat emberi erőforrás nélkül nem tudják megvalósítani. A szervezetek, mint jogi személyek és a magánszemélyek között különböző jogviszonyok, foglalkoztatási formák jöhetnek létre, melyek lehetnek ellenértékesek vagy ellenérték nélküliek. Ami egyforma ezekben az az, hogy mindenképpen valamiféle adminisztrációval jár egy magánszemély foglalkoztatása, így erre a foglalkoztatás megkezdése előtt fel kell készülnie a civil szervezetnek, hogy mindez szabályszerűen történjen. 

A leggyakoribb foglalkoztatási formák a következők:

ELLENÉRTÉK NÉLKÜLI FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK

Önkéntesség

Az önkéntességről szóló törvény szerint az önkéntes tevékenység olyan munkavégzés, amelyet ún. fogadó szervezeteknél, meghatározott tevékenységi körben, ellenszolgáltatás nélkül végeznek. A törvény meghatározza a fogadó szervezetek körét, azt hogy ki lehet önkéntes valamint az önkéntes szerződés keretében végezhető tevékenységet is.

További információ az önkéntes jogviszonyról, annak feltételeiről itt

Díjazás nélküli megbízási jogviszony

Amennyiben az ingyenes feladat ellátásához jobban igazodik, önkéntes szerződés helyett díjazás nélküli megbízási szerződés is köthető a feladat ellátásával megbízott magánszeméllyel. Ebben az esetben a civil szervezetnek nem keletkezik sem bejelentéssel, sem adózással kapcsolatos kötelezettsége. Ez akkor is igaz, ha a megbízási szerződésben rögzítettek szerint a megbízott költségtérítésre tart igényt, azonban az megfelel az adómentesség feltételeinek. Az ezen felül adott költségtérítés már adómegállapítási, bevallási és fizetési kötelezettséget keletkeztethet.

Tipikus esete a díjazás nélküli megbízási szerződésnek a civil szervezet vezető tisztségviselőinek a foglalkoztatása. A civil szervezetek vezető tisztségviselői választott tisztséget látnak el. Ez történhet munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban, és arra is van lehetőség, hogy feladatukat megbízási jogviszonyban, de ellenérték nélkül (nulla forint díjazás mellett) lássák el. Költségtérítésben az általános szabályok szerint részesülhetnek, ennek lehetőségét a megbízási szerződésben rögzíteni kell. A költségek megtérítése történhet a szervezet nevére szóló számla ellenében, a gépkocsi-költségtérítés kiküldetési rendelvény alapján, telefon-költségtérítés saját névre szóló részletes telefonszámla alapján. Nem minősülhetnek költségtérítésnek az egyéb juttatások pl. étkezési jegy, ajándék utalvány

ELLENÉRTÉKES FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK

Munkaviszony

A munkaviszony olyan tartós jogviszony, amelyben a civil szervezet, mint munkáltató áll jogviszonyban a magánszemély munkavállalóval. A civil szervezet ugyanúgy létesíthet munkaviszonyt a magánszemélyekkel, mint a gazdasági élet bármely szereplője. A munkaviszonnyal kapcsolatos szabályokat a Munka Törvénykönyve szabályozza, tehát az alapítványokra, egyesületekre, mint munkáltatókra és velük munkaviszonyt létesítőkre is a Munka Törvénykönyve vonatkozik (legfontosabb szabályok: Mt. V. fejezet, VII-VIII. fejezet). Természetesen, ha a civil szervezet olyan ágazatban tevékenykedik, melyre speciális ágazati szabályokat kell alkalmazni, azokat sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Munkaviszonyról beszélünk akkor, ha a magánszemély munkavégzésre irányuló tevékenysége önállótlan, függő munkaként jelenik meg. Azaz a munkavállaló alárendelt viszonyban van, a munkáltatót pedig utasítási jog illeti meg.

A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, határozott vagy határozatlan időre. A munkaviszonyt írásba kell foglalni. A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak, de jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.

A munkaviszony viszonylag biztonságosnak tekinthető a munkavállaló szempontjából, ugyanis a megszűntetés esetei, a felmondási tilalmak, illetve a kötelező juttatások mind a munkavállalót védik. 

A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja, melyet a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában, a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.

Munkaviszony esetén, annak megkezdésével létrejön a biztosítási jogviszony.

Munkaviszony létesítése esetén a munkavállalót napi 8 órás munkaidő mellett (heti 40 órás munkaidő) minimálbér, illetve garantált bérminimum illeti meg. Amennyiben a munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztatják (leggyakrabban napi 4 vagy 6 órában) akkor a kötelező legkisebb díjazás mértéke is arányosan számítandó.

A civil szervezet foglalkoztatóként munkaviszony alapján teljesít kifizetéseket, ugyanazok a szabályok (adó, járulék, munkaügy) vonatkoznak rá, mint bármely más munkáltatóra. Az ezekhez fűződő adminisztráció nagyon időigényes, és szakképesítést igénylő feladat.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatás egy speciális formája a munkaviszonynak. Az egyszerűsítés a megállapodás módjában, a bejelentési kötelezettség teljesítésében és az elszámolásban van. Ilyen módon lehetséges jogviszonyt létesíteni mezőgazdasági munkára, turisztikai munkára és egyéb alkalmi munkára. A civil szervezetnél általában alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatás.

Megbízási jogviszony

A megbízási jogviszony szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza (2013. évi V. Tv. 6. könyv XVI. cím alatti szabályok). Megbízási szerződés alapján a megbízott ügyellátásra kötelezett, a megbízó kötelessége a megbízási díj kifizetése. E jogviszonyban a felek – a civil szervezetet itt most megbízóként értve – egymással mellérendelt viszonyban vannak.

A megbízás mindkét fél által a törvény szabályai szerint felmondható.

A megbízási jogviszony jóval lazább kereteket ad a tevékenység végzésére, mintha ugyanazt a tevékenységet munkaviszony keretében végezné valaki. Általánosan elmondható, hogy megbízási szerződés bármilyen ügyellátásra köthető, amit a törvény nem tilt. A díj mértékében, a feladat ellátásának módjában a felek szabadon állapodnak meg.

Fontos tudni, hogy a megbízás szabályai vonatkoznak arra az esetre is, ha vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező, ám számlaképes magánszeméllyel kötünk szerződést. Ilyenkor a számlán feltüntetett érték után a szervezetet járulékfizetési kötelezettség terheli és kötelező a megbízott részére a bérszámfejtés, a havi bevallás, az adók és járulékok levonása, valamint a biztosításban töltött idő meghatározása. Ez az úgynevezett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Természetesen azzal is lehet szerződést kötni, akinek nincs vállalkozói igazolványa, csak tudjunk arról, hogy ez esetben járulékfizetési kötelezettség terheli a szervezetet, míg, ha van vállalkozói igazolványa és az egyéni vállalkozás nyilvántartási számát a számlán feltünteti, akkor nem kell a számla végösszege után járulékot fizetnünk.

Vállalkozási jogviszony

A vállalkozási tevékenységet is a Polgári Törvénykönyv szabályozza (2013. évi V. Tv.).

A vállalkozási tevékenység eredménykötelmet jelent, azaz a vállalkozó valamilyen munkával elérhető eredmény létrehozására vállal kötelezettséget. Az eredmény természetesen lehet szolgáltatás is.

E jogviszonyban a civil szervezet és a vállalkozó szintén mellérendelt viszonyban állnak egymással. A szerződés díjköteles, a díj alsó határára nincs törvényi korlát. A vállalkozási szerződés szintén szabadon választott szerződési forma.