Felügyelő szerv (továbbiakban felügyelő bizottság) létrehozása csak akkor kötelező, ha a szervezet közhasznú minősítést szeretne és várható éves bevétele meghaladja az 50 millió forintot. Egyesület esetén függetlenül a közhasznú minősítéstől kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. A felügyelő bizottság feladata, hogy az ügyintéző és képviseleti szervtől függetlenül ellenőrizze a szervezet törvényes működését. A felügyelő bizottság lehet egy személy vagy testület. Testület esetén szintén érdemes szem előtt tartani a hatékony működést, tehát nem célszerű nagy létszámú testületet létrehozni. A Ptk. a 3 fős felügyelő bizottságot tekinti főszabálynak, de ettől el lehet térni. Kinevezése a közgyűlés, illetve az alapító döntési joga, szakmai végzettség, szakmai gyakorlat nem követelmény. Hogy ki lehet a felügyelő bizottság tagja, itt írunk. Részletes szabályait lsd. a közhasznú minősítés szabályainál.
Kapcsolódó tartalom
- Mikor kötelező felügyelőbizottság létrehozása?
- Melyek a közhasznú civil szervezet felügyelő szervének feladatai, jogai, kötelezettségei?
- Milyen működési szabályzatot, ügyrendet kell felállítani a felügyelőbizottságnak?
- Ki lehet felügyelőbizottsági tag?
- Hogy kell szabályozni, leírni a felügyelőbizottság működését?
- Akkor is kell felügyelőbizottság, ha könyvvizsgáló vizsgálja a szervezet pénzügyeit?
- Hány főből kell, hogy álljon a felügyelőbizottság?
- Mikor lehet megszüntetni felügyelőbizottságot?
- Ki választja, illetve nevezi ki a felügyelőbizottsági tagokat?