Az egyesület nevét úgy kell megalkotni, hogy az megfeleljen a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének.

• A névkizárólagosság azt jelenti, hogy nevének minden más, hasonló működési körben tevékenykedő társadalmi szervezettől különbözni kell. Tehát nem lehet azonos a neve más egyesületével. A név akkor jó, ha az egyediesítésre alkalmas, sajátos, más szervezettől eltérő jelleget ad és kizárja az összetévesztés lehetőségét. A név nem lehet túl általános.
• A névvalódiság követelményének akkor felel meg a szervezet, ha az annak jelentőségét, működését tekintve megtévesztésre nem alkalmas. A név nem keltheti azt a látszatot, hogy a szervezet tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki. Erre csak akkor van lehetőség, ha erre a másik jogi személytől kifejezetten engedélyt kapott.
• A névszabatosság azt jelenti, hogy a név nyelvi és társadalmi követelményeknek megfelel, azaz kimondható, kiejthető. Ezért nem állhat a név például csak idegen szavakból, jelek, számok halmazából. A névben szerepelhet idegen szó, kifejezés, de csak akkor, ha az közismert, illetve magyarul történik utalás az idegen kifejezés jelentésére. A latin vagy egyéb idegen szavak, kifejezések, elnevezések használatát a szervezet nemzetközi, nemzetiségi jellege, a történelmi hagyományok folytatása indokolhatja. Egyéb esetekben csak akkor fogadható el, ha közismert, a köznyelv által elfogadott idegen nyelvű kifejezésről van szó.
• A nevekről több helyen is lehet érdeklődni, internetes keresőkben böngészni. Érdeklődni, tájékozódni lehet az Országos Bírósági Hivatalnál, a bírósági honlapokon.
• A névhasználatnak külön szabályai is vannak, amennyiben más nevét, történelmi személy nevét, stb. is tartalmazza a szervezet neve.
• Ha a szervezet idegen nyelvű megnevezését hivatalos névként kívánjuk feltüntetni (nyilvántartásba vetetjük), fordítással igazolni kell, hogy az megfelel a magyar nyelvű elnevezésnek.