Az alábbi cikk az ado.hu oldalon jelent meg, nem a nonprofit.hu szerkesztőségi tartalmai közé tartozik.

Szerző: Kerényi Máté Fülöp
Dátum: 2020. november 26.

A Tao. tv. 4.§ 23. pontja kimondja, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül

1. az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
2. az adózó és az a személy, amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
3. az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik,
4. a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
5. az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
6. az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
7. a fenti, a)–c) alpontban foglaltaktól függetlenül egyes, nevesített társasági adó rendelkezések tekintetében akkor is létrejöhet a kapcsolt vállalkozási viszony ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn.

A Ptk 8:2. § szerint többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

• jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
• a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

Mivel a Ptk.-nak az alapítványokra vonatkozó szabályaiból (3. könyv hatodik rész) következően az alapítvány esetében a szavazatok több mint felével történő rendelkezés, illetve a tagi vagy részvényesi jogviszony értelmezhetetlen fogalmak, a többségi befolyás az alapítvány és az alapítványt létrehozó Kft. között nem állapítható meg, így a Tao. 4.§ 23. a)-c) pontjai nem valósulhatnak meg.

A Tao. 4.§ 23. d)-e) pontok a kapcsolt vállalkozási viszonyt a külföldi vállalkozó, annak telephelyei és a külföldi vállalkozóval kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személy, illetve az adózó, annak külföldi telephelye és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személy vonatkozásában állapítják meg, ami a címben vázolt esetre – külföldi szereplő, illetve külföldi telephely híján – nem vonatkozhat.

Az f) pont alapján kapcsolt vállalkozási viszony általában szintén nem állapítható meg, mivel annak feltétele, hogy az alapítványnál és a Kft.-nél az irányítással kapcsolatos olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe ugyanaz a személy hozza meg vezető tisztségviselőként. Ha tehát figyelünk arra, hogy az alapító Kft. és az alapítvány ügyvezetése (kuratóriuma, kurátora¹) eltérjen egymástól, biztosan nem jön létre kapcsolt vállalkozási viszony.

Végül a fenti g) pont szerint sem jöhet létre kapcsolt vállalkozási viszony, mivel az alapító Kft. sem szavazatijog-részesedéssel, sem tőkerészesedéssel, sem nyereségrészesedéssel nem rendelkezik az általa létrehozott alapítványban.

Ilyen körülmények között az érintett szervezetek között nem kell figyelemmel lennünk sem a transzferáras szabályokra, sem a Tao. követelések elengedésekhez kapcsolódó adóalap növelő² tételére.

A szerző, Kerényi Máté Fülöp az Adótanácsadók Egyesületének elnökségi tagja.

forrás: ado.hu