Az alábbi cikk az 5percado.hu oldalon jelent meg, nem a nonprofit.hu szerkesztőségi tartalmai közé tartozik.

Civil szervezetek esetében is elengedhetetlen az adófolyószámla kontrollja, hiszen akinek december 31-én végrehajtható adótartozása van, vállalkozási tevékenység folytatása esetén jelentős adóalap növekedéssel is számolhat társasági adó tekintetében.

Lehet az adótartozás esetleg maximum ezer forint a késedelmi pótlék adónemen, a tartozás mértéke nem befolyásoló tényező. A másik dolog, ami kérdésként sokszor felmerül ebben az esetben „Mit is értünk adótartozás alatt?”. Ehhez a jelenleg hatályos adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szabályrendszeréhez érdemes fordulni, mely szerint:

“adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás”

Tehát értelmezésemben a – korábbi szabályozással ellentétben – a jelenleg hatályos szabályozás alapján e tekintetben nem a nettó módon számított adótartozás az adótartozás, tehát az adófolyószámla tételes egyenlegeit kell nézni ebből a szempontból. Amiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy adóhatóság az önkormányzati adóhatóság is, tehát – véleményem szerint – a helyi adó folyószámlákat is felül kell vizsgálni ebből a szempontból.  Egyébiránt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) a megfelelő helyeken “az állami vagy önkormányzati adóhatóság ” szófordulatot használja, tehát egyértelműsíti, hogy például a támogatás növelő értékének meghatározásakor mindkét folyószámlát figyelemmel kell kísérni.

Ha már helyi adó, az a rossz hírem van, hogy helyi adó alatt nem csak és kizárólag az iparűzési adót kell érteni – a közhiedelemmel ellentétben – előfordulhat még egyéb helyi adó is, mint például építmény-, telekadó, esetleg gépjármű teljesítményadó stb.

A másik tévhit hogy „a civil szervezetek nem alanyai a helyi adóknak” önmagában nem igaz, “csupán” feltételes mentességet élveznek, ha bizonyos paramétereknek megfelelnek. Tehát nem mentesülnek a bejelentkezési és bevallási kötelezettség alól, sőt egyes esetekben az adó megfizetése alól sem.

Felhívom a figyelmet arra, hogy az 1%-ból részesülésnek nem feltétele az adótartozás mentesség! Amennyiben egy civil szervezetnek az 1% támogatás folyósításakor adótartozása áll fenn, akkor a kiutalandó összegből az adótartozás összegét az adóhatóság visszatartja, és a különbözet kerül kiutalásra. Fontos tudni azonban, hogy az így visszatartott összeg nem tekinthető 1% szempontjából elszámoltnak!

Másik fontos tényező, melyet a civilek életében általában lazán kezelünk, a NAV-nál nyilvántartott törzsadat lista, sajnos újra és újra azzal szembesülök, hogy nincsenek a civil szervezet tevékenységei kibontva, és sokszor az áfa besorolás sem jó.

A tévhitekkel és meggyőződésekkel ellentétben, egy civil szervezet azon kívül, hogy Mns. közösségi, társadalmi tevékenységet végez, ennek keretén belül, vagy akár mellette még végez egy csomó másik tevékenységet is, jelesül például egy óvodai alapítvány étkeztet, gyerekeket lát el napközben, nyelvi oktatást folytat, korai fejlesztéssel foglalkozik stb.

Ezeknek mind – mind külön TEÁOR  számuk van, melyeknek be kellene jelentve lenni a NAV felé, hiszen ezeket a tevékenységeket ténylegesen végzi a szervezet.  Ha már úgyis ránézünk év vége közeledtével a törzsadatukra, érdemes megnézni, hogy minden végzett tevékenység szerepel-e a törzsadaton, vagy az korrekcióra szorul.

És ha már törzsadat: nézzük meg vezetők adatait, hiszen számtalanszor az aktuális vezető bejelentése, a régi törlése elmarad, lemarad, a későbbiek során problémákat generálva, gondoljunk csak egy könyvelőváltás során beadandó EEGYKE regisztrációs lapra!

Törzsadat kontroll nem múlhat el áfa státusz felülvizsgálat nélkül. Bármennyire is rosszul tud esni néhány szervezetnek, sajnos nem kerülheti el az áfa fizetését egyes esetekben. Áfa szempontjából nem az minősíti az áfa kulcsot és a számla, bizonylat kiállítási kötelezettséget, hogy egy civil szervezettel van dolgunk, hanem maga a tevékenység, amelyet folytat. Attól, mert egy óvodai alapítvány cél szerinti tevékenységet folytat, még az étkeztetés nagyon is áfás lesz nála is, hiszen ha az áfa törvény idevágó passzusait elolvassuk, ez egyértelművé válik számunkra. Tekintettel arra, hogy az étkeztetés, és az óvodai szolgáltatás egy szolgáltatás, erről számlát kell kiállítani, véleményem szerint nem helyes az az eljárás, hogy ezt egyszerűen adományként, támogatásként szedik be, sőt még igazolást is állítanak ki adott esetben a partner részére.

Természetesen civil szervezetnek is jogában áll alanyi mentességet választani, ha a paramétereknek megfelel, viszont általában ez szükséges is, hiszen az esetek 99%-ában,  nem fér bele a teljes tevékenység a közérdekű jellegére tekintettel mentes esetekbe! Tekintettel arra, hogy minden év december 31-ig kérhetjük e státusz módosítását – ha a paramétereknek megfelelünk – így célszerű lehet átállítani az áfa státuszt, ha az szükséges. Természetesen, ha a feltételek fennállnak, főként alakulás után,  ha kiderül a rosszul jelölt áfa státusz (de egyéb indokolt esetben is) – élhet a civil szervezet a kijavítási kérelemmel, melynek a benyújtása mára már jelentősen leegyszerűsödött, az általános változást bejelentő nyomtatvány megfelelő rubrikáját bejelölve kell azt az adóhatósághoz beküldeni (XXT201CSZ).

Számos civil szervezet ad bérbe, hasznosít ingatlant, pláne most, hogy pár éve jócskán megkönnyítették a bérbeadás, ingatlanhasznosítás szabályait, és ez már nem minősül vállalkozási tevékenységnek. A bérbeadás áfa szabályait is célszerű áttanulmányozni, hiszen nem biztos, hogy a tevékenység speciális jellegére tekintettel mentes szabályok mentén célszerű ezt számlázni a partnereknek, akár az arányosítás miatt. Ha viszont így van, akkor folyamatosan figyelni kell a bérbeadásból befolyó bevételt, hiszen emiatt akár általános áfa szabályok hatálya alá is kerülhet a civil szervezet, annak ellenére, hogy alanyi mentességet választott. Természetesen igaz ez bármely alanyi mentességet választó adóalanyra, akár egy cégre is. Nem figyelünk rá, de az alanyi mentesség határának számításakor bele kell számolni a bérbeadásból származó bevételeket!

 A minap hallottam, hogy civil szervezetnek nem lehet Európai Uniós adószáma! Ez egy „butaság”, hiszen mint áfa alanynak természetesen neki is lehet uniós adószáma! Egyes esetekben – ha az áfa törvény vagy az EU direktíva engedi – akkor nem biztos, hogy célszerű az EU adószám kiváltása, de vannak esetek, amikor a törvény vagy a direktíva kötelezően elrendeli, akkor neki is kötelező az EU adószám regisztrációja, a cégekéhez hasonló módon, az éppen hatályos évi XXT201CSZ változás bejelentő nyomtatványon. És ha már áfa, és nemzetközi kapcsolatok kérdése is felmerül, akkor áfa szempontjából is célszerű lehet az MNB-EKB árfolyam választása!

Tovább lépdelve a tévhitek útján, megjegyezni kívánom, hogy attól, mert valaki civil szervezet, még nem jelenti azt, hogy minden  adó és járulék megfizetése alól mentessé válik! Nagyon is benn van a legtöbb adó- és járulékszabály hatálya alatt, ennek ellenére sok esetben mentességek, feltételes mentességek illetik meg, de ez nem jelenti azt, hogy az adott adónak nem alanyai!

Például:
Nem mentesek, a természetbeni juttatások, a cégtelefon járulékok, de a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban – szigorúan ide értve az adószámos magánszemélyek csoportját is – keletkező adók és járulékok levonása és megfizetése alól sem!

08-as járulékbevallás benyújtása a fentiek miatt előfordulhat, hogy szükségessé válik, ugyanakkor, ha semmilyen azt érintő bevallási kötelezettsége a civil szervezetnek nem keletkezik, akkor elméletileg azt sem kell benyújtani! De: vessen rám bárki követ, én bizony minden évben beadom az „NY” nyomtatványt nekik, tekintetbe véve, hogy sokszor nehézkesen, és főként utólag kapunk iratanyagot a könyvelésre, így sokszor már csak későn – általában határidőn túl – kerül sor akár egy adószámos magánszemély számlájának a rögzítésére. Ez esetben – elvileg – pótbevallást tudunk benyújtani, ugyanakkor, ha eredetileg a NY bevalláson ezt rögzítettük, akkor annak önellenőrzése fog elkészülni, és nem kell a késve beadott bevallásról beszélünk.

A fentieken túl is sok érdekesség, sok különleges szabály, eltérő határidők és eljárásrend jellemzi a civil szervezeteket, és sok esetben tét lehet a közhasznú státusz léte vagy nem léte.

Suller Kriszta

forrás: 5percado.hu