Az alábbi cikk az 5percado.hu oldalon jelent meg, nem a nonprofit.hu szerkesztőségi tartalmai közé tartozik.
SZERZŐ: SULLER KRISZTA
KÖZZÉTÉVE: 2021. FEBRUÁR 24.
Bár a civil szervezetek számvitele és adózása első látásra egyszerűbbnek tűnhet, mint egy-egy cég adózása, de ez korántsem igaz, sőt! Tapasztalatom szerint a civil szervezetek adózása sokkal bonyolultabb is lehet, mint azt első ránézésre gondolnánk! Vegyük hát górcső alá a társasági adózásukat, persze cikkem terjedelme okán csak nagyon röviden…
A civil szervezetek egyértelműen a társasági adó alanyai. Pár évvel ezelőtt – 2015 őszén – paradigma váltás következett be a civil szervezeteknél a vállalkozási tevékenységek körében, a civil törvényben, ezzel egyidejűleg a civil törvény fogalomvilágát tette magáévá a társasági adó törvény.
” gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve
a) az adomány (ajándék) elfogadását,
b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),
c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,
d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását;” (2§11)
A fenti fogalom alapján az ingatlan hasznosítási bevételek – amelyek a korábbi években oly sok gondot okoztak – már nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek! A híresztelésekkel ellentétben a 60% korlát továbbra is él, azaz ha egy civil szervezet az összes bevételeinek 60%-át vállalkozási tevékenységből érte el, akkor gazdasági – vállalkozási szervezetnek minősül, és mint civil, fő szabály szerint – hacsak különleges indok nincsen rá – nem is létezhet tovább. Átalakulnia nincs hova, hiszen forprofit céggé nem alakulhat, így ezekben az esetekben csak a megszűnéses eljárások valamelyike kerülhet szóba. Jó tudni, hogy erről a tényről első körben az adóhatóság jut információhoz, mégpedig úgy, hogy egy ilyen szervezet esetében a társasági adóbevallás tekintetében úgy kell eljárni, hogy semmilyen, civil szervezetekkel kapcsolatos adóelőnyt nem érvényesíthet, szervezeti kódkockákat nem jelölhet, tehát tulajdonképpen a teljes adóalapja után adózik, független a bevétel fajtájától! Éppen ezért az adóhatóság az, aki a civil törvény értelmében az ilyen civil szervezetek esetén törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.
Azon civil szervezetek, akik sem vállalkozási tevékenységet nem folytattak, sem ingatlanhasznosítási, átruházási tevékenységük nem volt az adóévben, jogosultak a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig – tárgyévet követő május 31. – bevallást helyettesítő nyilatkozatot tenni a TAONY nyomtatványon. Felhívom a figyelmet, hogy ez akkor és csak akkor igaz, ha egy fillér vállalkozási – és/vagy ingatlanhasznosítási bevétel nem keletkezett! Amennyiben akár minimális bevétel is keletkezett, akkor érvényesen ilyen nyilatkozatot tenni nem lehet, függetlenül attól, hogy adott esetben az érintett civil szervezet végleges adóalapja nulla!
Egy vállalkozási és/vagy ingatlanhasznosítási tevékenységet folytató civil szervezet esetében a társasági adózás kapcsán az első eldöntendő, felmérendő szempont, hogy civil szervezet rendelkezik-e a fordulónapon közhasznú jogállással, avagy sem. Fordulónap alatt civil szervezeteknél a 12.31-ét értjük, esetükben az üzleti év a törvény erejénél fogva nem értelmezhető! Még mindig típushiba, hogy a közhasznú jogállás és a közhasznú tevékenység végzése – mint olyan – összemosódik. Közhasznú jogállású az a szervezet, akit a bíróság jogerősen közhasznú jogállásúként nyilvántartásba vett, minden közhasznú jogállású szervezet végez (legalább is kéne végeznie) közhasznú tevékenységet, de nem minden közhasznú tevékenységet végző szervezet közhasznú jogállású!
Visszakanyarodva az alapkérdéshez, a közhasznú jogállás létét vagy nem létét a fordulónapon kell figyelembe venni, hiszen a törvény erejénél fogva a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó adóelőny abban az évben vehető először figyelembe, amelyik évben ezt a jogállást a bíróság bejegyezte. Egy közhasznú jogállással fordulónapon rendelkező szervezetnél az összes bevétel 15%-át kitevő vállalkozási- és/vagy ingatlanhasznosítási tevékenységből származó bevétel mértékig nem kell a társasági adót megfizetni, azaz a végleges adóalap nulla lesz, ez viszont nem jelenti azt, hogy nem kell adóalap levezetést készíteni! Ebből kiindulva egyértelműen kötelező a társasági adóbevallás elkészítése, helyette TAONY nyilatkozat benyújtása nem lehetséges!
Egy közhasznú jogállással nem rendelkező szervezet esetében a kedvezményezett bevételi mérték az összes bevétel – azaz a vállalkozási tevékenységből és/vagy az ingatlanhasznosítási tevékenységből származó bevétel – 10%-a lehet, de legfeljebb 10 millió forint! Itt is elmondható, hogy amennyiben a kedvezményezett mérték alatt van e két tevékenység bevételének összege, de van vállalkozási és/vagy ingatlanhasznosítási tevékenység, TAONY nyilatkozat érvényesen nem nyújtható be, társasági adóbevallást kell készíteni és benyújtani, annak ellenére, hogy az erre jutó társasági adót megfizetni nem kell!
Tapasztalatom szerint a fentieken túlmenően a civil szervezetek egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogyan is kell esetükben a társasági adóalapot levezetni, és a kapcsolódó bevallást kitölteni! Foglaljuk tehát össze a főbb, sok esetben figyelembe nem vett szabályokat!
Jogállástól függetlenül, amennyiben egy civil szervezetnek a fordulónapon állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, növelő tétel lesz a nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó valamennyi kapott támogatás, juttatás!
Közhasznú jogállással rendelkező szervezet esetében, ha van adótartozás, akkor a fentiek szerint kell eljárni, ugyanakkor amennyiben nincs adótartozás, akkor is kapcsolódik növelő tétel a támogatásokhoz, juttatásokhoz, amelyet nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott, jelesül az alábbiakban részletezett, általam korrekciós rátának elnevezett arányszám segítségével számított összegben! Természetesen amennyiben nincs vállalkozási és/vagy ingatlanhasznosítási tevékenység, ott adótartozás esetén sincsen semmilyen korrekciós tétel!
Fontos említést tenni még közhasznú jogállású szervezet esetén az ún. célzott kedvezményről, melynek mértéke 20% a vállalkozási tevékenység adózás előtti nyereségére vetítve!
Egy közhasznú jogállású szervezet esetében az adóalap levezetésének első lépése tehát a fent említett korrekciós ráta képzés, két tizedes jegy mélységig (tulajdonképpen kiemeljük a kedvezményezett vállalkozási tevékenység bevételét).
korrekciós ráta = (váll tev bevétele – kedv váll tev bevétel ) + „ingatlanos” tevékenység bevétel
/ vállalkozási tevékenység bevétele + „ingatlanos” tevékenység bevételével, ahol a kedvezményezett vállalkozási Tevékenység bevétele = összes bevétel 15%-a
Második lépcsőben nézzük meg egy közhasznú jogállású civil szervezet adóalap levezetésének sematikus ábráját, feltételezve, hogy nincs adótartozás a fordulónapon!
Suller Kriszta
forrás: 5percado.hu
