A 2014. március 15. napján hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény az alapítványokra vonatkozó jogi szabályozást is jelentősen átírta. 2014. március 15. napját követően alapítvány már csak az új szabályok szerint jöhet létre, a korábbi szabályok szerint létrejött alapítványoknak pedig legkésőbb akkor kell az új szabályokra át kell térniük, amikor bármely okból módosítják a létesítő okiratukat.

Ehhez az alapító okiratot kell az alapító(k)nak módosítaniuk, majd a módosításról szóló határozatot és az egységes szerkezetű alapító okiratot az erre rendszeresített, a http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok oldalon elérhető formanyomtatványhoz csatolva az alapítvány nyilvántartását vezető törvényszékhez a fenti határidőben be kell nyújtaniuk. Szükséges a tisztségviselőknek az új törvény szerinti feltételekre és kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatát is tartalmazó tisztségelfogadó nyilatkozatot is csatolni, abban az esetben is, ha a tisztségviselő mandátuma már régebb óta tart és így már a korábbi szabályok szerinti elfogadó nyilatkozat a törvényszékhez benyújtásra került.

Az új törvényre való áttérés megtörténhet a korábbi alapító okirat teljes hatályon kívül helyezésével és új alapító okirat elfogadásával is. Ebben az esetben jól használhatóak az OBH által közzétett okiratsablonok, amelyek elérhetőek a http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/okirat-sablonok oldalon. Ugyanakkor az alapítványok működése egymástól lényegesen eltérhet, így a sablonok mechanikus átvétele előtt azokat végig kell olvasni és átgondolni, hogy az adott alapítvány működésének megfelelnek-e.

Az alapítványokra vonatkozó konkrét szabályok áttekintése előtt meg kell állapítani, hogy bár az új törvény értelmében a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban – néhány kivétellel – eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól, az egyelőre kialakult bírói gyakorlat meglehetősen szorosan kívánja az alapszabályok rendelkezéseit a törvényszöveghez kötni, olyan esetekben is, amikor a törvényalkotói szándék vélhetően eltérést engedő szabály megalkotására irányult.

Az alapító okiratok megfogalmazásakor az új törvénynek nem csak az alapítványokra vonatkozó szabályait, hanem a jogi személyek általános szabályait is figyelembe kell venni.

Az alapító okiratban továbbra is fel kell tüntetni az alapítvány nevét, székhelyét, célját. Az alapítvány nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Az alapítvány neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét.

Ami az alapítvány célját illeti, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében. Nem sérti e rendelkezést az alapítvány tisztségviselőinek szerződés szerint járó díjazása. Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására.

A cél meghatározásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az alapító és a csatlakozó abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása. Az alapító és a csatlakozó hozzátartozója továbbá abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása. Álláspontom szerint amennyiben a bíróságok szigorúan értelmezik ezeket a szabályokat több olyan alapítványnak ez problémát jelenthet, amelyet valamely jogi személy (akár intézmények, pl. kórház, vagy iskola, akár pl. belső egyházi jogi személyek) alapított a saját tevékenysége támogatására.

A célt már alapításnál igen nagy körültekintéssel kell meghatározni, az ugyanis a későbbiekben főszabály szerint nem módosítható. Semmis ugyanis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.

Az alapító okiratban fel kell tüntetni az alapító, vagy alapítók nevét és lakcímét vagy székhelyét. Előfordulhat az is, hogy több alapító alapítja az alapítványt, ebben az esetben az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják.

Az új törvény már arra is lehetőséget ad a korábbiakkal ellentétben, hogy az alapítók az alapítói jogokat ne egyhangúan, hanem testületként gyakorolják, ezt a testületet nevezi az új törvény alapítók gyűlésének. Amennyiben az alapítók ilyen módon kívánják működtetni az alapítványt, az alapító okiratnak rendelkeznie kell az alapítók gyűlésének létesítéséről és e gyűlés működési szabályairól. Az alapítók gyűlésére az alapító okiratban nem rendezett kérdésekben az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az alapítói jogoknak az alapítók gyűlése általi gyakorlása során figyelmen kívül kell hagyni azt az alapítót, aki ismeretlen helyen tartózkodik és alapítói jogai gyakorlásának az erre irányuló felhívás hirdetményi kézbesítése alapján sem tesz eleget.

Az is elképzelhető, hogy az alapítói jogokat az alapítók valamely alapítványi szervre ruházzák, ebben az esetben erről az alapító okiratban rendelkezni kell. Ha az alapítvány valamely szerve jogosult az alapítói jogok gyakorlására, a feljogosított alapítványi szerv saját tagjaival és vezetőjével, valamint a szerv ellenőrzésére szolgáló személyekkel kapcsolatos alapítói jogokat nem gyakorolhat.

Az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító átruházhatja, ha az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette. Szükség szerint az átruházás szabályait is tartalmazhatja az alapító okirat.

Az alapító okiratnak továbbá a vezető tisztségviselők nevét is tartalmaznia kell, ami álláspontunk szerint az jelenti, hogy abban az esetben is célszerű egységes szerkezetű alapító okiratot csatolni a jövőben, a tisztségviselők nevének aktualizálásával, ha egyebekben az alapszabály nem is módosul.

Az alapító okiratban meg kell határozni az alapítvány határozott vagy határozatlan időre történő létesítését, határozott időre történő létesítésnél a határozott időtartamot.

Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja.

Az alapító okiratnak tartalmaznia kell az alapítvány részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét. Az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig át kell ruháznia az alapítványra. Az alapítónak ezt követően a teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül kell átruháznia az alapítványra. Ha az alapító az alapító okiratban meghatározott határidőn belül a teljes juttatott vagyont nem ruházza át az alapítványra, a kuratórium az alapítót megfelelő határidő tűzésével felszólítja kötelezettségének teljesítésére. A határidő eredménytelen elteltét követően a nyilvántartó bíróság - a kuratórium bejelentése alapján - az alapítói jogok gyakorlását felfüggeszti. A felfüggesztés időtartama alatt az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja. Az alapítói jogok felfüggesztése nem mentesíti az alapítót az alapító okiratban vállalt kötelezettségei alól.

Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a kuratóriumi tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat. A törvény szerint a kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie, ugyanakkor álláspontom szerint a három fős tagságra vonatkozó szabály mindenképpen eltérést engedő rendelkezés, különösen annak tükrében, hogy a törvény szerint kuratórium helyett egyszemélyi kurátor is kinevezhető. A kuratóriumi tagokat határozott vagy határozatlan időre lehet kijelölni vagy megválasztani. Megszűnik továbbá a kuratórium tagjának (illetve a kurátornak) a megbízatása

1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
3. visszahívással;
4. lemondással;
5. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
6. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
7. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A kuratórium tagját megbízatásának lejárta előtt az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapítói jogok gyakorlója hívhatja vissza. Látható tehát, hogy a korábbiakkal ellentétben nem a teljes testület, hanem az egyes tagok hívhatóak vissza, ugyanakkor a visszahívást továbbra is indokolni kell és annak indokoltságáról a bíróság dönt, így a kuratóriumi tagok, illetve a kurátor kinevezése megfontolt döntést igényel. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az alapítványhoz címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az alapítvány működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Az alapító okiratnak rendelkeznie kell arról, hogy a kuratóriumi tag (kurátor) megbízatása határozott, vagy határozatlan időre szól. Határozott idő esetén természetesen a kinevezés időtartamát is pontosan meg kell határozni.

Az alapító okiratban rögzíteni kell a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat. Itt elsősorban a következő szabályoknak kell szerepelnie az alapszabályban. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban.

Az alapító okiratban rögzíteni kell a kuratóriumi tagsági díjazás megállapításának szabályait. Nyilvánvaló, hogy ennek a kérdésnek a kuratórium kizárólagos hatáskörébe való utalása aggályos lehet. Megoldás lehet magában az alapító okiratban szabályozni magát a díjazást, vagy ezt az alapító hatáskörébe utalni vagy jóváhagyásához kötni. Természetesen az alapító okiratban a díjazás ki is zárható.

Az alapító okiratban a kuratórium hatáskörét és eljárását szabályozni kell. Ha az alapító nem tartja fenn magának a kuratórium elnöke kijelölésének jogát és nem ruházta át ezt a jogot más, alapítványi tisztséget betöltő személyre vagy más alapítványi szervre, a kuratórium tagjai maguk közül választanak elnököt. A kuratórium évente legalább egyszer ülést tart, amelyet az elnök hív össze. Az alapító okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis. Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az alapító okiratban egyéb kuratóriumi szervek is létesíthetők, ebben az esetben szabályozni kell ezek hatáskörét és eljárásukat, tagjaik kinevezését, visszahívását és javadalmazását. Ha az alapítványnál felügyelőbizottság működik, a tevékenységét az alapító részére végzi, tevékenységéről évente az alapítói jogok gyakorlójának számol be. A felügyelőbizottság tagjaira a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazni kell. Az alapítványnál létesített egyéb alapítványi szervek nem csorbíthatják a kuratórium, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jogait.

Az alapító okiratban szabályozni kell az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályait. Ebben a körben érdemes rögzíteni, hogy az alapításkor meglévő vagyon, illetve a később érkező adományok teljes összege felhasználható-e az alapítványi célra, vagy ezek meghatározott részét tartalékolni kell-e és esetleg csak annak hozama hasznosítható. Rendelkezni lehet arról is, ha az alapító szándéka szerint esetlegesen pályázat útján, vagy más eljárással kell a kuratóriumnak döntenie egyes támogatásokról. Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza; az alapító okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító és a csatlakozó jogutódjára is. Alapítvány nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz.

Az alapító okirat rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozásnak vagyoni juttatás fejében történő megengedéséről, annak feltételeiről és a csatlakozót esetlegesen megillető alapítói vagy egyéb jogokról. Alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet. Az alapító okirat a csatlakozó részére biztosíthatja az alapítói jogok gyakorlásának lehetőségét. Ha a csatlakozó az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására jogosult, a csatlakozást követően az alapítói jogokat az azok gyakorlására jogosult más személyekkel együttesen gyakorolhatja.

Az alapító okirat rendelkezhet a gazdasági tevékenység folytatásáról és ennek kereteiről azzal, hogy az alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására. Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, így tehát elsősorban nem lehet közkereseti társaság tagja, vagy betéti társaság beltagja.

Az alapító okirat rendelkezhet az alapítvány képviseletének részletes szabályairól, ideértve az alapítvány munkavállalóival szemben a munkáltatói jogok gyakorlójának a meghatározását.

Rendelkezhet továbbá a kedvezményezettek körének meghatározásáról, illetve a kedvezményezett személyek megjelöléséről, továbbá a kedvezményezetteket megillető szolgáltatásról és jogokról. Az alapítvány vagyona terhére az alapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az alapító okirat vagy - az alapító okirat rendelkezése hiányában - az erre jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl. Az alapító, a csatlakozó és ezek hozzátartozói az alapítvány céljánál már írt esetekben lehet csak az alapítvány kedvezményezettje.

Az alapító okirat rendelkezhet az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére az alapítvány fennmaradó vagyona jogosultjának megnevezésről. Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont.