Szerző: dr. Veress Júlia

A civil szervezetek fogalmát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 2. § 6. pontja részletezi, mely alapján civil szervezet:

1. a) a civil társaság,
2. b) a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével -,
3. c) – a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével – az alapítvány.

A Civil tv. 13. §-a szerint a civil szervezetet – a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezései [a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.)] szerint eljárva – a székhely szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba.

A civil szervezetek sajátos társadalmi-gazdasági helyzetük miatt sajátos bevételekkel is rendelkeznek. A bevételek típusai alkalmazkodnak a szervezeti forma sajátosságaihoz, valamint az adott ország gazdasági helyzetéhez, a politikai döntésekhez.

A civil szervezet számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek. A civil szervezet nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon tovább részletezni, hogy abból a Civil tv.-ben meghatározott alaptevékenységgel, illetve a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételek, ráfordítások (költségek), kiadások rendelkezésre álljanak.

A szervezetek közérdekű céljainak megvalósításához, a biztonságos működéshez elengedhetetlen feltétel a rendezett gazdálkodás, illetve a megfelelő számviteli, adminisztrációs háttér. Civil szervezetek nem alapíthatók gazdasági célból, elsődleges tevékenységük nem lehet vállalkozási jellegű, és a megtermelt profitot sem oszthatják fel.  Vállalkozási tevékenységet végezhetnek, bizonyos értékhatárig.

A nonprofit szervezetek és az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeik a számviteli törvény felhatalmazása alapján kiadott, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm.rendelet) foglaltak alapján teljesítik könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségüket.

A Korm.rendelet 3. § (1)-(2) bekezdései alapján a civil szervezet a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége tekintetében a Civiltv. előírásaival összhangban, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírásait a Korm.rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.

A Korm.rendelet 22. § (1) bekezdése részletezi a civil szervezetek beszámoló készítési kötelezettségét, amely szerint a civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a mérleg és az eredménykimutatás mellett – az Ectv. vonatkozó előírásai figyelembevételével – a számviteli törvény szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz.

A civil szervezet a Korm.rendelet 25. §-a alapján a beszámolóját – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékkal együtt vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az Ectv. szerint hozza nyilvánosságra. E szerint a civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. E letétbe helyezési és közzétételi kötelezettséget a Cnytv. 39-40. §-a szerint kell teljesíteni, azaz a beszámolót az Országos Bírósági Hivatal részére kell megküldeni.

A beszámoló lehet:

– egyszerűsített beszámoló,

– egyszerűsített éves beszámoló,

– a számviteli törvény szerinti éves beszámoló.

Egyszerűsített beszámolót készíthet, s ez esetben egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az az egyesület, alapítvány, köztestület, amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg. Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet a döntése alapján bármely üzleti év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. Abban az esetben pedig köteles áttérni, ha két egymást követő üzleti évben már nem felel meg az egyszerűsített beszámoló készítésére előírt feltételeknek.

Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni, s ez esetben kettős könyvvitel vezetésére kötelezett az az egyesület, alapítvány, köztestület, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. Közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet, azaz egyszerűsített éves beszámolót készíthet. Ha a közhasznú jogállás megszerzésére az üzleti év során (év közben) kerül sor, úgy a kettős könyvvitel szabályainak alkalmazása már a közhasznú jogállás megszerzésének üzleti évére is vonatkozik.

Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi három érték közül a jogalany bármelyik kettőt meghaladja:

– a mérlegfőösszege az 1200 millió forintot;

– az alaptevékenységből, és a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege a 2400 millió forintot;

– az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni.

A civil szervezetek tekintetében mikrogazdálkodói beszámoló és eltérő üzleti év nem választható.

A civil szervezetek szempontjából mérvadó, hogy a vállalkozási tevékenységből származó bevételük nem haladhatja meg az összes bevételük 60 százalékát, mert ebben az esetben nem folytathatják tovább civil szervezetként a tevékenységüket. Ennek tényét a NAV jelzi az ügyészség felé.

Nem része a beszámolónak – annak bármely formája esetén -, de a civil szervezet (a közhasznú és a nem közhasznú egyaránt), továbbá jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeik kötelesek a beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni a beszámolóhoz kapcsolódóan. A közhasznúsági melléklet mintáját a 350/2011. Korm. rendelet melléklete tartalmazza. A közhasznúsági mellékletet ezen mellékletnek megfelelő, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni, amely letölthető a Civil Információs Portálról.

Szerző: dr. Veress Júlia

forrás: ado.hu