A kereskedelmi rádiók nehéz helyzetéről már írtunk (lásd:Meddig szól a rádió? Újabb adók hallgathatnak el), azonban a közösségi rádiók helyzete sem sokkal rózsásabb. A hazánkban virágzó, félig-meddig amatőr, non-profit rádiók helyzete rendkívüli mértékben megnehezülhet a források késedelmes érkezése és megcsappanása miatt.
Noha ezen rádiókban a műsorokat önkéntes alapon készítik a közreműködők, ez nem jelenti azt, hogy működésük nem igényelne pénzt. A rádiókat üzemeltető alapítványok és egyesületek költségvetésének jelentős része az NMHH, az NCA és az NKA pályázataiból származik, melyek utólag nem használhatóak fel, és a következő évre sem vihetőek át. Így hiába szán 60 százalékkal több pénzt az ilyen rádiók támogatására az NMHH, a pályázatok késedelmes kiírásával, és a bírálati szempontok átláthatatlan átalakításával sok rádió nem jutott időben forráshoz a napi működés fedezésére.
Mi is az a közösségi rádió
A közösségi rádiók politikai és gazdasági érdekcsoportoktól független, non-profit alapon működő rádiók. Működésükben fontos szerepet játszik a közösségi tulajdonlás és ellenőrzés illetve a közösségi részvétel. Az ilyen adók műsorkészítői, szerkesztői gyakran önkéntes alapon állítják elő az adást, mely gyakran a helyi vagy a rádió által képviselt közösség életében fontos információkkal igyekszik szolgálni, és hallgatóit is részvételre ösztönzi.
Késnek a pályázatok
Az NMHH pályázata az egyetlen, napi működésre fordítható forrás a legtöbb közösségi rádió esetében, az egyéb, főleg EU-s pályázatok projektrendszerben működnek, ami a rádiók alaptevékenységének finanszírozására alkalmatlan, tudtuk meg Pogány Györgytől, a közösségi rádiókat tömörítő Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének elnökségi tagjától. A projektalapú támogatási rendszer az egész magyar civil szférát sújtja, és sok esetben okoz fölösleges költségeket, miközben az alapkiadások finanszírozása megoldatlan marad. A szervezet egyébként idén évek óta először nem delegálhatott tagot a pályázatok bíráló bizottságába. A tömörülés egyébként körülbelül 60 ilyen rádiót képvisel, melyből csupán 5-6 budapesti, az ilyen típusú adók tehát vidéken is gyakran fontos szerepet töltenek be.
Az is negatívan befolyásolja a rádiók helyzetét, hogy a közösségi adók definíciója megváltozott, így kikerült a meghatározásból az, hogy ezek nem nyereségérdekeltek, és önkéntes munkán alapulnak. Így sok esetben a közösségi rádiók egy szabályozás alá kerültek a helyi, kereskedelmi adókkal. Ennek ellenére a közösségi rádiózásban otthonosan mozgó forrásaink szerint érthetetlen Szalai Annamária olyan irányú nyilatkozata, mely szerint 450 ilyen adó működik, ez a szám a közösségi és a helyi kereskedelmi adók együttes figyelembe vételével is körülbelül a valós adat duplája.
Más forrás nincs
Bár ez a szabályozás lehetővé teszi, hogy az adók reklámot sugározhassanak, a vételkörzet általában túlságosan kicsi ahhoz, hogy ez valódi bevételi forrást biztosítson, és éppen ezért nem is nagyon élnek ezzel a lehetőséggel. Az NMHH pályázatai mellett idén már csak szeptemberig lehet az NCA forrásaira pályázni, ami tekintve a források lassú érkezését és a pályázatok elbírálásának idejét, azt is jelenti, hogy idén az adók kevesebb mint fél évre képesek működésüket ezen összegek segítségével finanszírozni. A hazai közösségi rádiókat működtető alapítványok az 1 százalékos felajánlásokból is gazdálkodhatnak, ám az SZJA csökkentése miatt ez a bevétel is jelentősen le fog csökkenni.
A leghíresebb hazai közösségi adó, a Tilos Rádió ugyan képes még egyéb forrásokat és adományokat felhajtani támogatói bulik szervezésével, és talán más rádiók is tudnak ily módon forrásokhoz jutni, ezek az összegek nem feltétlenül képesek a legalapvetőbb költségeket, mint a stúdió bérleti díját vagy a technikai eszközök beszerzését sem fedezni.
A források megszerzésének nehezítése mögött sokan politikai szándékot sejtenek, ami illeszkedhet az Orbán-kormány eddigi médiapolitikájának vonalába, mindenesetre tény, hogy a később kiírt pályázatok első fordulójában jóval kevesebben nyertek pénzt, mint a korábbi években, és mára már több forduló után, több hónapos késéssel jutottak csak pénzhez az adók. Ennek köszönhetően több, elsősorban vidéki közösségi rádió szűnt meg, a Fúzió Rádió pedig költözésre kényszerült, és új helye (egy konténer az r33 udvarán) csak a nyári időszakban használható optimálisan, tudtuk meg a rádió egy munkatársától.
Mindenesetre a kereskedelmi rádiók problémái mellett komoly nehézségek előtt állnak a közösségi és kisközösségi rádiók is, melyek finanszírozása ellehetetlenült az idei év pályázati gondjainak következtében. Kérdéses, hogy a helyzet politikai támadás eredménye, vagy csupán az új médiahatóság nem áll a helyzet magaslatán, és jövőre már nem kell a napi kiadások problémáin görcsölnie a fontos közösségi értékeket is megjelenítő médiumoknak.
Kosztolányi Bálint
