Mi az az OGP?
Az OGP 2011-ben alakult nyolc ország részvételével, amelyhez azóta számos ország csatlakozott. Célja átlátható, hatékony és ellenőrizhető kormányzat megvalósítása, és a kormányzatok részéről olyan, a korrupció elleni fellépést elősegítő kötelezettségvállalások kezdeményezésének elérése, amelyeket akciótervbe foglalnak. A kormányoknak a civil szervezetekkel együttműködve, segítségüket és szaktudásukat igénybe véve kellene végrehajtani antikorrupciós programjukat.
Az OGP akciótervét a Kormány február 25-én fogadta el, bár annak már október 15-én készen kellett volna lennie. Az akcióterv gyakorlatilag a civil szervezetek által adott javaslatok felhígított, ám de annál hangzatosabb változata. Voltak ugyan a civil szervezetek és a minisztériumi szakértők közötti munkacsoporti ülések, ám még a civil javaslatok kezelése, elfogadásának „rendje” sem volt nyomon követhető.
A Kormány tehát az OGP kapcsán sem élt a lehetőséggel, hogy valódi lépéseket tegyen a korrupció visszaszorítása, illetve a civil szervezetekkel történő valódi együttműködés kialakítására. Az OGP akciótervünk hangzatos ígéretcsomag lett, amelyek között van olyan, ami szó szerint megegyezik a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről tavaly tavasszal elfogadott kormányhatározat szövegével.
Mit vállalt Magyarország kormánya?
A civil javaslatok között szerepelt például mind a központi, mind a helyi önkormányzatok költségvetési adatai nyilvánosságának javítása. A konkrét számokon túl a lakosságnak tudnia kell azt is, hogy melyek azok a társadalmi célok, amelyeket a közpénz elköltésével a törvényhozó el kíván érni. A kormány mindössze annyit vállalt, hogy számszerű és grafikus módon is bemutatja a központi költségvetés és módosításainak adatait. Ami nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg is működik olyan internetes portál, ahol civil szervezetek hasonló vizualizációkat alkalmaznak a központi költségvetésre vonatkozóan.
Az akcióterv alapján a kormány erősíteni kívánja a köztulajdon hasznosítására és a közpénzek felhasználásával kötött szerződések nyilvánosságát. A konkrét vállalások szerint az ellenőrző szervek vizsgálni fogják a közzétételi kötelezettségeket, ám az nem derül ki, vajon mi lesz a következménye, ha mégsem fogják vizsgálni azokat, illetve ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy adott állami szervezet nem teljesíti közzétételi kötelezettségeit. Az új Polgári Törvénykönyv pedig végképp megkérdőjelezi a kormányzat nyilvánosság iránti elkötelezettségét. A hatályos Ptk. kivonja az üzleti titok alkalmazási köréből a közpénz felhasználásával összefüggő adatot (81. § (3) bekezdés), azonban az új Ptk.-ra vonatkozó törvényjavaslat nem tartalmaz ilyen rendelkezést.
Mit tehetünk mi civilek?
2013. április 23-án a kormány képviselője az OGP Irányító Testület és a többi csatlakozó ország képviselője előtt mutatta be a kormány akciótervét. A Transparency International Magyarország (TI) képviselője rávilágított a vállalások kétarcúságára. A jelenlevők felhívták a magyar kormány figyelmét a „nyílt” és az „együttműködés” szavak jelentésére.
Mindenestre a jelenleg elfogadott akciótervben tett vállalások teljesítését a TI egy számláló segítségével fogja nyomon követni és figyelni a kormányzati vállalások végrehajtásának határidejéig eltelt idő eredményességét.
forrás: transparency.hu
