Kifizetődő-e a társadalmi felelősségvállalás?

Egy Európai Bizottság kérésére készült jelentés arra jutott, hogy van összefüggés. A leghatékonyabban egy iparág-specifikus megközelítéssel lehetne kiaknázni a két koncepció összekapcsolásában rejlő lehetőségeket.

A Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (Vienna University of Economics and Business) által készített jelentés (RIMAS jelentés) a vállalatok társadalmi felelősségvállalása és versenyképessége közötti kapcsolatot vizsgálja az építő-, textil-, és vegyiparban. A tanulmány greenelkészítését az motiválta, hogy gyakorlati példákkal támasszák alá a CSR és a versenyképesség közötti pozitív kapcsolatot. Ha sikerülne igazolni, hogy a társadalmi felelősségvállalás kifizetődő, az nagy lökést jelentene a jó CSR gyakorlatok elterjedésére.

Korábbi kutatások azt mutatják, hogy a vállalatok a társadalmi felelősségvállalást nem kötik össze a stratégiájukkal. A CSR vizsgálata a versenyképesség kontextusában elősegítheti a társadalmi felelősségvállalás stratégiai megközelítésnek elterjedését.

A két fogalom összekapcsolása egy ígéret. A vállalatokat arra motiválja, hogy vegyenek át CSR eszközöket, és cserébe javul a versenyhelyzetük. A politikai döntéshozóknak következetes és összefüggő környezeti, társadalmi és gazdaságpolitikát ígér. A társadalom számára pedig azt az üzenetet közvetíti, hogy az önként megtett intézkedések is lehetnek olyan hatásosak és hatékonyak, mint a kötelező szabályozás. De a két dolog összekapcsolása mégis rejt magában némi ellentmondást. Egy vállalat sikerének kulcsa általában egy versenytársak által nem könnyen utánozható ötletből, tervből, termékből vagy szolgáltatásból ered. A fenntartható fejlődés viszont éppen azt kívánná meg, hogy az új ötletek és technológiák minél gyorsabban elterjedjenek, és ezáltal fejlődjön a környezet és a társadalom.

A jelentés ezért a további tanulmányok és kezdeményezések számára azt ajánlja, hogy csrhasználják az „üzleti kiválóság” fogalmát a versenyképesség helyett, mivel az jobban összefér a CSR eredeti koncepciójával.

A jelentés szerint a CSR közpolitikának, annak érdekében, hogy elősegítsék a felelős vállalati magatartás elterjedését, iparáganként eltérő tényezőkre kellene építeniük. A három vizsgált szektorban be is mutatják a versenyképesség forrásául szolgáló tényezőket és az ezekre épülő CSR koncepciókat. Bár a három szektor mutat némi hasonlóságot, a versenyképesség alapját mindhárom szektorban mégis különböző tényezők jelentik. A vegyipart az innováció viszi előre és a veszélyes anyagok kezelésében rejlő kihívások. Az építőiparban egyszerre kell megfelelni az alacsony bekerülési értékre és a társadalmi igényekre vonatkozó elvárásoknak.

A textilipart erős globális verseny jellemzi, ahol az európai vállalatok számára két piaci rés marad: az ipari textilek és minőségi divatáruk gyártása. A CSR kezdeményezéseknek szektoronként eltérő megközelítést kellene alkalmazniuk, és tükrözni az eltérő „játékszabályokat” és társadalmi igényeket.

Ennek megfelelően a jelentés az iparágakban a CSR politikáknak különböző fókuszpontokat javasol. A vegyiparban az innováció támogatása és népszerűsítése, az egészségügyi- és biztonsági szabványok bevezetése, és a magas szintű öko-hatékonyság biztosítása lenne a legnagyobb prioritás. Az építőiparban a felelős vállalati magatartást például a közbeszerzési eljárásoknál mutatott pozitív példával, szabványok alkalmazásával (pl. az energiafogyasztásra vonatkozóan) a meglévő normák és szabályok gyakorlatba ültetésével, és a korrupció elleni küzdelemmel lehetne elősegíteni. A textiliparba irányuló CSR politikáknak pedig a minőségellenőrzést és a hitelességet kellene elősegíteniük.

A jelentés szerint minden iparág számára a legfontosabb szereplőknek – a vezető vállalatoknak, üzleti szervezeteknek, kamaráknak, non-profit szervezeteknek – közösen kellene egy-egy koncepciót kidolgozniuk. Az Európai Bizottságnak az egyeztetési folyamat elősegítésében kellene szerepet vállalnia.

Vélemények

Bodroghelyi Csaba, a KÖVET Egyesület ügyvezető igazgatója, szerint a CSR és a versenyképesség összekapcsolásának kétféle megközelítése van. „Nem lehet a haszonelvűségből kiindulni, mert az nem őszinte. Nevetséges lenne, ha azért figyelnénk a körülöttünk élők, az érintettek véleményére, hogy több profitunk legyen. Ugyanakkor a CSR-nak vannak olyan eszközei, amelyek megerősítik a vállalat hírnevét, a bizalmat iránta. Ha például egy szervezet bemutatja a CSR Piacon, hogy milyen önkéntes erőfeszítéseket tesz a termékfelelősség vagy a környezettudatosság területén, nyilvánvalóan megerősíti az ügyfeleit, sőt talán új vevőkre is szert tehet. Közvetlen kapcsolat lehet a fenntarthatósági index és a tőzsdei megítélés között, tehát ez is a CSR versenyképesség növelő hatását igazolja.”

Az ügyvezető igazgató a szektoronkénti megkülönböztetés szükségességét teljesen természetesnek találja. „Meg kell találni a kiemelt csoportokat, közösségeket, illetve az elsődleges szempontokat amikre ügyelni kell. Egy híd építkezésén elsődleges a munkások biztonsága, az idegenforgalomban viszont olyan fenntarthatósági szempontokat kell érvényesíteni, mint az utazás ésszerűsítése, helyi termelők és szolgáltatások bevonása.”

Takács Júlia, a CSR Hungary ügyvezető igazgatója és az Első Magyar Vállalati Felelősségvállalás Egyesület elnöke, az EurActivnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy Magyarországon ma még a társadalmilag felelős viselkedés nem jelenti azt, hogy a vevők több terméket fognak vásárolni, vagy könnyebben megkülönböztetik a konkurenciától a vállalatot. Ugyanakkor hosszú távú, stratégiai szempontból mégis versenyelőnyt jelenthet. „Egyrészt a prevenció révén, az érintettekkel való konfliktusok megelőzésében, másrészt pedig a CSR egy rugalmasabb alkalmazkodást tesz lehetővé a gazdasági, társadalmi környezethez.”

Az iparágankénti megközelítés mellett a földrajzi elkülönítést is hasznosnak és szükségesnek látja. „Kelet-Európában még nincs a tevékenységnek hagyománya, rövidebb idő alatt, párhuzamosan kell realizálni. Sem földrajzilag, sem iparáganként nem ugyanazok a problémák jelentkeznek. Fontos a helyben gondolkodás. Az általános kategóriák csak a helyi közösségekre lefordítva jelentenek valamit.”

(forrás: www.euractiv.hu )

forrás: elelmiszer.hu