Alaposan átalakította az elmúlt években a civil szervezetek működését az, hogy az egykulcsos adó bevezetése óta jóval kevesebb a nekik felajánlott egy százalékok összege. A most kezdődő szja-kampány továbbra is kulcskérdés maradt, de előtérbe került a rendszeres támogatók megnyerése, valamint az online kommunikáció.
Új, döntően internetes hirdetési formák és a napi kommunikáció felé fordultak a civil szervezetek az elmúlt években, miután 2011 óta az egykulcsos adórendszerben a felajánlott egy százalékokból jóval kisebb folyik be, mint korábban. „Az egykulcsos adórendszer bevezetése előtt évente mintegy 21-23 millió forintot tudtunk az egy százalékokból megszerezni, ez most csupán 15-17 millió forint” – mondta el a Világgazdaságnak a daganatos betegek életvégi ellátásával foglalkozó Magyar Hospice Alapítvány kommunikációs vezetője.
Kovács Anita szerint ugyanakkor több év után érezhető tendencia, hogy növekedtek a nekik szánt szja-felajánlások. „Tavaly mintegy harminc százalékkal nőtt a felajánlók száma, míg korábban nagyjából 2500 fő adta nekünk az egy százalékát, tavaly már 3500-an. Beért a sok éves munkánk, amelyet a Hospice Alapítvány megismertetéséért végeztünk, illetve, hogy a print és köztéri hirdetéseket felváltottuk a tisztán online megjelenéssel. Erre csaknem 3 millió forintot költöttünk.”
Az egy százalékok megszerzése nem old meg mindent. A Magyar Hospice Alapítvány egy évben mintegy 170 millió forintból végzi a betegek ellátását, ebből 65 millió forint a normatív alapon járó OEP-támogatás. A magánadományokon, adományszervező eseményeken túl tavaly a szervezet 10 millió forintot kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától. „Erre a minisztériumi dotációra az idei évben is számítunk” – tette hozzá Kovács Anita.
„A civil szervezetek egy része ugyan próbálkozott az egykulcsos adó bevezetése után más bevételi források felkutatásával, ám sokuknak ez nem sikerült olyan mértékben, hogy az adórendszer változásával kieső összegeket pótolják” – mondta el lapunknak Miha Tamás. A civilszervezetek kommunikációjával foglalkozó Human Dialog Kft. ügyvezetője hozzátette: vannak kivételek, jól megszervezett stratégiával rendelkező alapítványok. „A Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány egy nagyon kicsi szervezetből vált jól működő műhellyé, amelynek ma már több ezer fős magánadományozói köre van. Itt kicsi, de rendszeres adományokról van szó, a havi átlagos felajánlás kétezer forint.”
Miha Tamás szerint egyértelműen felpörgött egyes civil szervezetek online megjelenése, igaz, ez közvetlen adományok gyűjtésére kevéssé alkalmas, inkább az egy százalékos felajánlások megszerzésére jó, és arra is csak akkor, ha elég ismert az adott civil szervezet. A szakértő szerint csak egy kisebb körre jellemző, hogy megfontoltan, és profin használja az online hirdetés adta lehetőségeket. „Az online kampányokban való részvétel lassan nő, amelynek legfőbb oka, hogy a civilek döntő részének nincs sem emberük, sem idejük arra, hogy ezzel foglalkozzanak. Legtöbbjük az eseti működésre és az eseti forrásteremtésre rendezkedett be” – összegezte Miha Tamás.
Intenzívebb online kommunikáció
Az adórendszer átalakulása miatt az állatvédőknek is változtatniuk kellett kommunikációjukon. A közösségi oldalakon való intenzívebb megjelenésre összpontosít a Noé Állatotthon Alapítvány is, amely ma harmadannyit, mintegy kétmillió forintot költ hirdetésekre, mint néhány éve. „A közösségi médián való megjelenés több munkát igényel, ám ingyenes, folyamatosan próbálunk tehát jelen lenni az interneten” –mondta el lapunknak Schneider Kinga, a szervezet szóvivője. Hozzátette: a rendszeres támogatói kör ezen felül anyagi biztonságot ad. Az egy százalékokból befolyt összeg a szervezetnél meghaladja a 68 millió forintot, ám ez csak a 130 millióba kerülő éves működés felét fedezi.
forrás: vg.hu
