Az elmúlt húsz év során 2012-ben először fordult elő, hogy a nonprofit szektor főbb mutatószámai visszaesést mutattak az előző évhez képest. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1993 óta a szektor három fő jellemzője − a foglalkoztatottak száma, a szervezetek száma és a reálértéken mért bevétel − kisebb megszakításokkal, de folyamatosan nőtt. Ez a tendencia 2012-ben véget ért: bár a szervezetek száma nem csökkent jelentősen, bevételük, illetve az itt foglalkoztatottak száma négy, illetve három százalékkal maradt el az előző évhez képest. Fontos megjegyezni azonban, hogy ez a visszaesés a szektoron belül csak a szolgáltató jellegű nonprofit gazdasági társaságok körében tapasztalható, ahol a bevételek tíz, a foglalkoztatottak száma pedig négy százalékkal esett vissza 2012-ben az előző évhez képest. Mindeközben a társaságok száma nem változott számottevően.
Magyarországon több mint 65 ezer nonprofit szervezet működött 2012-ben, egyharmaduk alapítványi formában, a többi pedig társas nonprofit szervezetként, jegyzi meg a KSH kiadványa a nonprofit szektor legfontosabb jellemzőiről. Az ismertetőből az is kiderül, hogy már 1862-ben léteztek feljegyzések nonprofit társaságokról: az ország akkori területén 579, a mai országterületen pedig 319 egyesület működött. Ez utóbbi szám 14 ezer fölé emelkedett 1932-re, ötvenezer fölé pedig 2003-ban nőtt a nonprofit szervezetek száma.
Az alapítványok többsége továbbra is három fő terület köré szerveződik: az oktatással foglalkozó alapítványok aránya 32, a szociális ellátásban tevékenykedőké 16, a kultúra iránt elkötelezetteké pedig 14 százalék. A társas nonprofit szervezetek körében − a korábbiakhoz hasonlóan − a szabadidős és a sportegyesületek, valamint a kulturális szervezetek aránya a legnagyobb.
Pénzügyek és támogatottság
A kiadványból kiderül, hogy 2012-ben a szervezetek négy százalékánál semmiféle pénzügyi tevékenység nem folyt, 90 százalékuk viszont teljes pénzforgalmat bonyolított. Az állami támogatásokból származó források csökkentek a szektorban, 2012-ben a bevételek 41 százaléka származott állami vagy önkormányzati költségvetésből, ez 2 százalékpontos csökkenés az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan nőtt a magántámogatások aránya, tizenötről húsz százalékra, ezzel a szektor teljes támogatottsága 60 százalékra növekedett. Az állami támogatások számokban kifejezett csökkenése közel 10 milliárd forint volt 2011 és 2012 között, ez a nonprofit gazdasági társaságokat és a közalapítványokat érintő 26 milliárdos forráskivonás és a civileknél jelentkező több mint 10 milliárdos többlet egyenlegeként alakult ki.
A KSH adatai szerint 2012-ben több mint 13 ezer szervezet adott pénzbeli vagy természetbeli adományt a lakosság és különböző szervezetek részére. Az e szektorból érkező 133 milliárd forint támogatás háromnegyede szervezetekhez, egynegyede pedig a lakossághoz került.
Gazdasági jelenlét
Ami a nonprofit szervezetek gazdasági súlyát illeti, míg 1993-ban a szektor összbevétele a GDP 3,34 százalékát adta, 2012-re 4,48 százalékra nőtt az arány, azaz húsz év alatt harmadával növekedett a szektor gazdasági jelenléte. A foglalkoztatásban sokkal dinamikusabb volt a fejlődés: ugyanezen időszak alatt csaknem háromszorosára nőtt a szektor munkaerő-piaci részesedése. Ha e két mutató átlagára úgy tekintünk, mint a szektor nemzetgazdasági súlyának mutatójára, kiderül: bár ez az arány az elmúlt két évtizedben folyamatosan nőtt − csaknem a duplájára −, 2012-ben ennek ellenére sem haladta meg a négy százalékot. 2007 és 2011 között dinamikusabb volt a fejlődés, ami 2012-re kismértékben ugyan, de visszaesett.
forrás: napigazdasag.hu