A felperes augusztusban fordult a Magyar Villamos Művek Zrt.-hez azzal a kéréssel, hogy küldje el részére a társaság ingatlanjainak őrzés-védelmére kötött szerződéseket. Az MVM mellett az elmúlt hónapokban több állami tulajdonú vagy közpénzből gazdálkodó intézményről (Magyar Fejlesztési Bank, Szerencsejáték Zrt., Terror Háza Múzeum) is kiderült, hogy az új kormány megalakulása után a CBSZ-t bízták meg a védelmi feladatok ellátásával.

Állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében a gazdálkodás átláthatósága törvényi követelmény, az MVM azonban elutasította az adatigénylést arra hivatkozva, hogy a társaság nem lát el közfeladatokat, a szerződés üzleti titkot képez, valamint, hogy a szerződés nyilvánosságra hozatala nagymértékben veszélyeztetné az MVM biztonságos és zavartalan működését.

A bíróság a tárgyaláson tanúként hallgatta meg az MVM biztonsági intézkedésekért felelős vezetőjét. Az elsőfokú, nem jogerős ítélet az adatok nyilvánosságát mondta ki, azonban szűk körben a pervesztes félnek lehetősége van egyes részadatokat felismerhetetlenné tenni. Ilyen adat például, hogy milyen fegyvereket használnak, a pénzszállításnak mik a biztonsági követelményei. Megalapozatlannak találta a bíróság azt az alperesi érvelést, miszerint egész Magyarország áramellátását veszélyeztetné a szerződés nyilvánossága.

„Ez a döntés is jól mutatja, hogy a joggyakorlat egyértelmű abban a tekintetben, hogy állami cégek kötelesek a közvagyonnal való gazdálkodás állampolgári kontrollját tűrni. Sajnálatos, hogy ennek nem önmaguktól, hanem jellemzően csak bírósági döntést követően tesznek eleget.” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelem és Információszabadság programvezetője.
 

forrás: TASZ