A magyar civil szféráról tartottak vitát Brüsszelben

A rendezvényen Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke arról beszélt, hogy 2010 óta folyamatosan szűkül a civil szféra mozgástere a döntéshozókkal folytatott párbeszédben, véleményét figyelmen kívül hagyják, javaslatait "hűvös gyanakvással" fogadja a kormányzat, s politikai nyomás nehezedik rá.

Bár Magyarországon sok a civil szervezet, sokan függnek a központi vagy helyi kormányzattól, s csak úgy tudnak működni, ha bizonyos határokat nem lépnek át - mondta. A független civil szféra külső forrásokra szorul, mert a kormányzati támogatás minimális, és az is főleg uniós forrás, a nagyvállalatok pedig azért nem adnak pénzt emberi jogi tevékenységekre, mert kockázatos lehet nekik, ha olyan civil szervezetet támogatnak, amely bírálja a kormányt - jelentette ki.

Pardavi Márta szerint a civilek azért is kerülhettek reflektorfénybe, mert az ellenzék gyenge, ezért aki független bírálatot fogalmaz meg a kormánnyal szemben, az nagyobb figyelmet kap, és rögtön egy átpolitizált térben találja magát. "A civil szervezetek a függetlenség utolsó még meglévő védőbástyái" - hangoztatta.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint a civileket illető fejlemények illeszkednek abba a mintába, amelyet a miniszterelnök úgy fogalmazott meg, hogy Magyarországon egy "nem liberális természetű" állam épül, amely nincs ellene a szabadságjogoknak, de nem a liberális értékeket helyezi középpontba.

A politológus szerint a kormány civilekkel szembeni stratégiája nagyjából az orosz modellt követi, és három pillérre épül. Egyrészt elkezdődött egy, az érintett szervezetek hitelét aláásni hivatott lejárató kampány - mondta. A stratégia második pillére Krekó szerint a források elvágása, amit nézete szerint a norvég alappal kapcsolatos kormányzati lépéseknél lehet tetten érni, de a globalizált világban csak mérsékelten lehet sikeres. A harmadik pillért kormánypárti "álcivil szervezetek" alkotják, amelyeknek egyetlen valós tevékenysége kormánypárti tüntetések szervezése - mondta. Úgy vélekedett, a kormánynak fel kellene ismernie, hogy ebből a harcból politikailag nem jöhet ki jól, mert mindez rengeteget árt nemzetközi megítélésének.

A Political Capital igazgatója úgy értékelte, hogy Magyarországon romlik a demokrácia állapota, de még mindig inkább demokrácia, mint tekintélyelvű rendszer, ugyanakkor az illiberális, "hibrid" rendszer irányába tart. Hozzátette egyúttal, hogy a civil szféra körüli szűkülő tér és a demokrácia gyengülése nemcsak Magyarországot jellemzi, hanem Kelet-Európát általában.

A beszélgetésen felszólaló Jávor Benedek, az Együtt-PM EP-képviselője többek között a magyarországi korrupcióra hívta fel a figyelmet. "A korrupció többnyire a kormányzás nemkívánatos mellékterméke, Magyarországon viszont a korrupció maga a rendszer, és a kormányzás a nemkívánatos melléktermék" - hangoztatta Jávor.

A politikus szerint aligha lehet célravezető, ha az EP plenáris vitákat tart a magyarországi helyzetről, mert a kormány azt fogja mondani, hogy ezzel az országot és a magyar népet támadják, ezért az annak a malmukra hajtja a vizet. Hasonlóképpen vélekedett az alapjogi kérdések miatt indult korábbi kötelezettségszegési eljárásokról is. Ezek szerinte végül azt tették lehetővé a kormánynak, hogy azt mondhassa, a Brüsszellel folytatott párbeszédet követően módosították a kifogásolt részeket, és immár minden rendben van. A politikus szerint átfogó megközelítésre volna tehát szükség, mert jelenleg nincs uniós jogi eszköz az alapjogok érvényesülésének kikényszerítésre, ha egy ország már tagja az uniónak.