A NEKI közleménye szerint a romák kitelepítését célzó törekvések sértik az Alaptörvényt és az Egyenlő bánásmódról szóló törvényt is, de ellentétesek az uniós joggal is.
A jogvédő iroda szerint a város szembemegy saját esélyegyenlőségi programjával is, amelyre az uniós pénzek lehívása miatt van szükség. A város – vállalásával ellentétben – 2008 óta három telepet szüntetett meg, a lakók nagy részét pedig egy másik roma telepre költöztette. Az 5 ezer szociális bérlakásból 4 ezret megszüntetett, újakat viszont nem épített.
A NEKI felmérése szerint a lakásbérleti szerződéseket pár 10 ezer forintos tartozások miatt mondják fel tömegesen, a legmagasabb tartozás 50 ezer forint volt. A jogvédők szerint feltételezhető, hogy az érintetteket félrevezetik: azt mondják, ha fizetnek, nem kell elhagyniuk a lakást, holott ez nem így van.
Sátras demonstráció a telepfelszámolás ellen
Egy háromgyerekes családot és egy idős, mozgássérült asszonyt bírósági végrehajtás miatt költöztettek ki kedden otthonából, most a miskolci rokonaiknál laknak – mondta a Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Váradi Gábor. Az érintettek Miskolcon maradtak. Amikor felhívtuk, épp a számozott utcákban volt. Azt mondta, többen megijedtek az eset után és elkezdtek összepakolni. A Fidesz helyi frakcióvezetője, Kiss János kedden kijelentette, hogy ezzel elkezdődött a telepfelszámolási program. A városi önkormányzatnál viszont előzőleg azt mondták a VS.hu-nak, hogy másról van szó, a két ügy nem függ össze: a keddi kilakoltatás ugyanis egy 2011-ben kezdődött történet lezárása.
Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy a számozott utcák felszámolása mikor kezdődhet és meddig tart majd. Az önkormányzat egyesével egyeztet a családokkal.
Nem jogcím nélküli lakó? Még az lehet!
A Miskolcon Maradunk Kitelepítés Elleni Bizottság tagja, Csendes József a VS.hu-nak azt mondta, több kategóriába sorolják az embereket; akinek köztartozása van, vagy jogcím nélkül lakik az ingatlanban, azzal nem tárgyalnak. A probléma viszont az, hogyha valakinek lejár a szerződése, és azt nem hosszabbítják meg, jogcím nélküli lakóvá válik. Hogy ez hány embert fenyeget, azt sem ő, sem Váradi Gábor nem tudta megmondani. A keddi miskolci kitelepítés ellen tiltakoztak a baloldali ellenzéki pártok, az Együtt-PM az ombudsman állásfoglalását is kérte. A helyi Fidesz frakcióvezető szerint viszont „Miskolcon működik a jogrend, a jogbiztonság, Miskolcon működik a jogállam.”
Szerinte a két ingatlanból nem azért kellett kiköltözniük a bérlőknek, mert a közeli diósgyőri stadion fejlesztésének útjában álltak a házak, hanem azért, mert a környékről érkező közbiztonsági panaszok szerint „itt van a bűnözés melegágya, és a Fidesz-KDNP-frakció nem partner abban, hogy a gettókultúra tovább virágozzon Miskolcon.” A telepfelszámolási programról a Fidesz helyben aláírásgyűjtésbe kezdett, a kezdeményezést 35 ezren támogatták. Ma viszont egy hosszú demonstrációsorozat kezdődik: Váradi Gábor azt mondta, a számozott utcákban, valamint a Szent István szobornál is sátrakat állítanak, így tiltakozva a kitelepítések ellen.
A miskolci városvezetés májusban szavazta meg a helyi Fidesz-KDNP frakció előterjesztését, mely szerint a közbiztonság és a lakosok szociális helyzetének javítása érdekében felszámolnának több „gettót és nyomortelepet” a városban, köztük a számozott utcákat is. A tizenöt igennel, négy nemmel és hét tartózkodás mellett megszavazott javaslatot a Fidesz támogatta, a Jobbik és a DK nemmel szavazott, az MSZP tartózkodott. A rendelet szerint kétmillió forint kompenzációra jogosultak a romák, ha a városon kívül telepednek le. A témában készített helyszíni riportunkat itt olvashatják.
forrás: vs.hu
