Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Örömmel tölt el, hogy a kemény munkát és a hosszú várakozást követően az európaiak végre elindíthatják a polgári kezdeményezést a Bizottság honlapján való bejegyzésükre vonatkozó kérelem révén. Én személy szerint nagy érdeklődéssel várom, hogy a polgároknak milyen ötleteik vannak.

A részvételi demokrácia eddig soha nem látott fejlődésen ment keresztül. Ez a polgárok kezében lévő, a napirendet meghatározó erőteljes eszköz. Bízom benne, hogy ez elősegíti egy valódi európai „démosz” létrehozását, mivel különböző országok állampolgárai fognak össze, hogy mindannyiunk számára fontos kérdéseket vitassanak meg.”

A kezdeményezések nyilvántartásba vétele kulcsfontosságú kezdeti lépés a folyamat során. A kérelmet egy polgári bizottságon keresztül kell benyújtani, amely legkevesebb hét olyan uniós polgárból áll, akik állandó lakóhelyük szerint legalább hét különböző tagállamot képviselnek.

A nyilvántartásba vételt követően a polgári bizottságnak 12 hónap áll rendelkezésére, hogy összegyűjtse a kellő számú támogató nyilatkozatot legalább hét tagállamból. A tagállamonkénti aláírók legalacsonyabb számának meg kell felelnie az Európai Parlament képviselői tagállamonként megválasztott száma 750-szeresének. Azok az uniós polgárok támogathatnak egy kezdeményezést, akik elérték az európai parlamenti választásokon való részvételre jogosító életkort (a 18 évet, kivéve Ausztriát, ahol 16 év a korhatár).

A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak igazolniuk kell a támogató nyilatkozatok számát. A Bizottságnak ezt követően három hónap áll a rendelkezésére, hogy megvizsgálja a kezdeményezést, és döntsön arról, hogyan szándékozik eljárni az ügyben. A Bizottság fogadja a szervezőket, akik részleteiben ismertethetik a kezdeményezésben felvetett kérdéseket. A szervezőknek lehetőségük nyílik arra is, hogy kezdeményezésüket az Európai Parlamentben megtartott közmeghallgatáson ismertessék.

A Bizottság közleményt fogad el, amelyben megfogalmazza a polgári kezdeményezéssel kapcsolatos következtetéseit, azt, hogy adott esetben milyen lépéseket kíván tenni, illetve azokat meg is indokolja.

Az Európai Bizottság komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a folyamatot a lehető legegyszerűbbé tegye a polgárok számára, miközben gondoskodik a szükséges biztosítékok meglétéről, hogy az olyan kezdeményezéseket, amelyek nyilvánvalóan visszaélésszerűek, komolytalanok vagy zaklató jellegűek, ellentétesek az európai értékekkel, vagy kívül esnek a Bizottság hatáskörén, ne vegyék nyilvántartásba. A kezdeményezések támogatásával kapcsolatos adatok megfelelő védelmét biztosító intézkedések is érvényben vannak.

Előzmények

Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be. A jogintézmény lehetővé teszi, hogy egymillió, a tagállamok legalább egynegyedéből származó polgár felkérje az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat a hatáskörébe tartozó területeken.

Az európai polgári kezdeményezések működését meghatározó rendeletet 2011. február 16-án fogadták el. A támogató nyilatkozatok hitelességének igazolására szolgáló mechanizmusok kialakításához azonban a tagállamoknak időre volt szükségük, ezért kérésükre a polgári kezdeményezések indítására 2012. április 1-jén nyílik csak meg a lehetőség.

forrás: ec.europa.eu