A kormány törvényjavaslata értelmében januártól a társadalom legszélesebb rétegei számára válhat lehetővé, hogy a jogszabályok előkészítése során véleményét, észrevételét kifejtse. Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a törvények, a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek tervezeteit, azok indokolásával együtt.
Nem kellene viszont társadalmi egyeztetésre küldeni a fizetési kötelezettségekről, az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról, a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint a szervezet és intézmény alapításáról szóló jogszabályok tervezeteit.
Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár kiemelte, hogy a jogalkotási törvényjavaslat célja a minőségi jogalkotás megteremtése és a jogszabályok megismerhetőségének javítása. A javaslat az elmúlt húsz év jogalkotási tapasztalatai, az uniós tagságból fakadó kötelezettségek és az alkotmánybírósági gyakorlat, valamint jogi dogmatika eredményeinek figyelembe vételével minőségi jogalkotás megteremtését, a jogszabályok megismerhetőségének javítását tűzi ki célul.
Az indítvány törvényi szinten rögzíti a jogalkotás legalapvetőbb tartalmi követelményeit, és egyértelművé teszi a jogalkotás szakmai követelményeit. Az a kívánalom, hogy a jogszabályok átláthatóak, világosak, a címzettek számára egyértelműek legyenek. Tarthatatlan ugyanis, hogy egy átlagos képességű állampolgár az őt közvetlenül érintő és kötelező jogszabályok értelmezéséhez, sőt néha olvasásához jogi szakértőt kénytelen igénybe venni. A javaslat sorra veszi még a jogalkotás dogmatikai kérdéseit is, mint például a jogszabályok személyi és területi hatálya, hatálybalépés, hatályon kívül helyezése és módosítása. Ezek törvényi szintre emelése nem csak a kodifikátorok munkáját segíti, hanem a jogalkalmazók és jogkövető állampolgár számára is eligazításul szolgál. Az indítvány előzetes hatásvizsgálatot rögzít, amely során a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását (társadalmi, gazdasági, költségvetési, egészségi következményeket) fel kell tárni. Rögzíti, hogy minden indítványhoz indoklást kell csatolni, amely a jogalkotás okait és célját bemutatja. Kitér arra is a tervezet, hogy a jogszabályokat az önkormányzati rendeletek kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A javaslat megjelöli, melyik jogszabályt ki írhatja alá, ezáltal világossá válnak felelősségi körök is. A jogszabályok helyesbítésére csak az aláírt és kihirdetett szöveg közötti eltérés esetén és kizárólag a hatályba lépés előtt kerülhet sor. Ezután csak módosító jogszabállyal lehet változtatni.
Létrehozzák 2012. január 1-jétől a nemzeti jogszabálytárat, amely a kormányzati portálon, elektronikus közszolgáltatásként ingyenesen elérhető lesz bárki számára. Előírják továbbá a jogszabályok megalkotás utáni tartalmi felülvizsgálatát is. A feladatkörrel rendelkező miniszternek a jogszabály hatályba lépését követően meg kell vizsgálnia, valóban elérte a jogszabály a kívánt hatást.
Rétvári Bence parlamenti államtitkár rámutatott, hogy a civil kezdeményezésre született indítvány célja, hogy a társadalom minél szélesebb körét integrálják a jogalkotásba. Eddig a civil szervezetek véleményének kikéréséről egyetlen pont rendelkezett a jogszabályban. Fontosnak tartják ugyanakkor a jó állam és a jó jogalkotás érdekében, hogy ez minél szélesebb körben történhessen meg és minél különbözőbb köröket vonjanak be. A civil szervezetek ugyanolyan jogosultsággal bírnak majd egy-egy jogszabálytervezet véleményezésénél, mint a kormányzat belső egyeztetési rendszere és akár jogszabályt is kezdeményezhetnek. A törvény alapkoncepciója is a civilektől származik és száznál több civil szervezet fogalmazta meg véleményét írásban és szóban a tervezetről. Kitért arra, hogy az indítvány a miniszterek által elkészített tervezeteknél az általános és közvetlen egyeztetési formát rögzít. Előbbinél mindenki véleményt nyilváníthat majd egy internetes felületen keresztül.
A javaslat sem az OÉT-hez, sem egyéb egyeztetési fórumhoz nem nyúl. A jogszabály rögzítené ugyanakkor, hogy az önkormányzatoknak bő egy éven belül meg kell alkotniuk saját rendeletüket, amiben szabályozzák a civilek részvételét a jogalkotásban. Része az indítványnak a stratégiai partnerekkel történő egyeztetés is, amelynek célja az átláthatóság, a szabályozhatóság és a bizalom növelése. Azokat a civileket, akik részt vettek a jogszabály megalkotásában egy évvel később fel kell hívni, hogy fogalmazzák meg az alkalmazás során összegyűlt tapasztalataikat. A javaslat hatályon kívül helyezi a lobbitörvényt, mert a lobbitörvény nem vált be, "lobbiesemény" nagyon kevés volt. Ezzel a fizetett lobbisták és civil érdekképviselők közötti esélyegyenlőség kívánják növelni. Hangsúlyozta, hogy egy jó állam azért is figyel a civilek véleményére, mert ez plusz legitimációt jelenthet, és sokkal jobb minőségű jogalkotást eredményezhet. Sokkal inkább elvárható a jogkövető magatartás, ha a leendő jogkövetők már a jogszabályok megalkotásánál beleszólhatnak az előkészítésbe.
Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság
