Kormány kontra civilek
A kormány és a civilek hosszúra nyúlt, a Norvég Civil Alappal kapcsolatos csörtéjéről tavalyi összefoglalónkban már olvashattak. Röviden: az akció 2013 augusztusában kezdődött egy cikkel és egy álcivilezős nyilatkozattal, hivatalosan azonban a 2014-es választások után két nappal indult, amikor Lázár János levelet írt a norvég kormánynak. Az utolsó, támogatott szervezet elleni adóvizsgálat 2016 elején zárult le.
A sok vizsgálat nem volt véletlen, ugyanis tényleg rengeteg pénzről van szó. Norvégia, Izland és Lichtenstein nem EU-s tagállamokként is hozzáférnek az unió közös piacához, ennek fejében azonban fejlesztési forrásokat fizetnek a közösség szegényebb országainak, köztük Magyarországnak is. A pénz felhasználásáról ciklusokban egyeznek meg a felek. Az előző, 2009-től 2014-ig tartó ciklusban az ország 40 milliárd forintot kapott, ebből 4 milliárd vándorolt a civil társadalomhoz.
A civil pénzekről pedig nem a kormány, hanem a norvégok döntöttek, akik a négytagú, Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorciummal szerződtek le. A támogatók prioritásai alapján ők írták ki és bírálták el a civil pályázatokat. A kormány vitatta a kiválasztásuk és a pénzosztás szabályosságát, valóságos hadjáratot indított ellenük, de egy Kehi-jelentés és a tömeges feljelentések ellenére a gyanú végül nem igazolódott.
Most akkor van vétójog, vagy nincs?
Lázár János januárban, a 168 órának adott interjúban elevenítette fel a több évig húzódó vitákat. A miniszter ekkor azt mondta: Norvégia azóta hozzájárult, hogy más játékszabályok szerint működjön a pénzek elosztása.
Szerinte elfogadták a magyar kormány álláspontját, és itthoni jóváhagyás nélkül nem jelölnek ki lebonyolítót a civil pénzek kezelésére. A Magyar Narancs rákérdezett a Miniszterelnökségen, pontosan hogy kell érteni Lázár szavait. A sajtóosztályon megerősítették, hogy a magyar kormánynak vétójoga lesz a civil alap következő lebonyolítójának kiválasztásakor.
A Magyar Narancs újságírói megkeresték a norvég kormányt is az ügyben, ott azonban Lázár szavaival szöges ellentétben álló választ kaptak. Frank Bakke-Jensen, uniós ügyekért felelős miniszter szóvivője kérdésükre elmondta, hogy a civil társadalmi alap lebonyolítóit a donor országok választják ki. Hozzátette azt is, hogy a civil alap kezelőjének a kormánytól függetlennek kell lennie, releváns pályáztatási tapasztalattal és a civil szektor ismeretével kell rendelkeznie.
A megállapodás még nagyon messze van
Az előző ciklus megvalósítása 2016-ban lezárult. A következő, 2014-2021 közötti időszakra a donor országok már megkötötték a keretmegállapodást az EU-val, ami alapján Magyarország csaknem 66 milliárd forintnak megfelelő összegre lenne jogosult. Ennek legalább 10 százalékát a civil szervezetek kapnák meg, a maradékot pedig az állam pályáztathatná meg az előre kijelölt célok mentén. Ide tartozik például az energiahatékonyság, vagy a kulturális örökségvédelem.
A pontos menetrendről kéne most együttműködési megállapodást kötnie a magyar és a norvég kormánynak, de ez a civil pénzek körüli vita miatt alig halad. A Miniszterelnökség szerint pár hónap múlva várható a megegyezés, a norvégok pedig nem kívántak konkrét időpontot megjelölni. Más országokkal, köztük Szlovákiával, Romániával és Bulgáriával már megszületett a megállapodás és a kormányoktól függetlenül elindult az ottani alapkezelők kiválasztása is.
A vita vége tehát egyelőre még nagyon messze van. A Miniszterelnökség nem válaszolt arra, hogy beleegyeznének-e az Ökotárs újbóli kiválasztásába, de ezt a több évig húzódó konfliktus, Lázár szavai és Németh Szilárd januári ámokfutása után meglehetősen nehéz elképzelni. A jogszabályok alapján pedig mindenképpen a norvégok vannak lépéselőnyben. Az egész pénzügyi mechanizmust szabályozó rendelet és az uniós megállapodás értelmében ugyanis a donorok felelnek a civil programért, bár ettől el lehet térni az együttműködési megállapodásokban.
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója sem látja a helyzet feloldását, bár úgy gondolja, az előző ciklushoz képest még erősödtek is a civil alap kormányzatoktól való függetlenségét garantáló szabályok, és bizakodásra ad okot a szlovák, a bolgár és a román pályázati kiírás is. Azt is megjegyezte, hogy a donor országoknak továbbra is fontos lesz a jogvédelemmel, érdekérvényesítéssel foglalkozó, a közösségi részvételt segítő szervezetek támogatása.
Ugorhat az összes pénz
A norvég kormány nem kommentálta a Magyar Narancs azon kérdését, hogy a civil pénzek feletti vita befolyásolhatja-e a többi alap sorsát, de szerintük valószínű, hogy ha nem sikerül megegyezni, akkor egyáltalán nem kapunk pénzt. Azaz nemcsak a civileknek járó 6,6 milliárdnak,
Ez érdekes jogi kérdéseket is felvet, hiszen hiába vállalták a norvégok az unió felé a pénz kifizetését, az egy fogadó ország ellenállásán elvileg meghiúsulhat. Ráadásul egy tavaly decemberi EUobserver cikk alapján a norvég alapok legfőbb kezdeményezettje, Lengyelország is beleszólást szeretne a civil pénzek elosztásába.
forrás, bővebben: index.hu
