A hosszú ideje készülő és már korábban nagy visszhangot kiváltott törvény a jelek szerint végleges formájában sem fogja megkönnyíteni a külföldi, vagy külföldi érintettségű civil szervezetek tevékenységét Kínában. A jogszabály hatálya kiterjed mindazokra a szervezetekre, amelyek állandó irodát szeretnének nyitni az országban és azokra is, amelyek csak ideiglenesen tevékenykednének.
A regisztrációért és a szabályok betartatásáért a törvény szerint a közbiztonsági minisztérium, illetve a tartományi rendőri szervek felelnek. A helyi kormányzatoknak mindazonáltal kötelességük lesz az érintett szervezetek "törvényes működését" elősegíteni - áll a kínai állami hírügynökség jelentésében.
A törvényből kikerült néhány, korábban már hevesen bírált elem, így például az, amely előírta volna, hogy a külföldi civil szervezetek csupán egyetlen irodával rendelkezhetnek, vagy az, amely ötévenként megismételt regisztrációt tett volna kötelezővé.
A jogszabály szerint a hatóságnak jogában áll az adott szervezet vezetőjének és más alkalmazottjának "kikérdezésére", és ha nemzetbiztonsági okokból indokoltnak látja, a kínai partnert kötelezheti az együttműködés megszakítására.
Tiltólistára kerülhetnek a jövőben azok a szervezetek, melyekről a kínai hatóságok szerint bebizonyosodik, hogy törvénytelen, például felforgató tevékenységben vesznek részt.
A "nemzetbiztonság" fogalma az esetleges rendőri eljárások során többféleképpen is értelmezhető, ezért a "hatalom határait egyértelművé kellene tenni" - vélte Csia Hszi-csin, a pekingi Csinghua Egyetem civil szervezetekkel foglalkozó kutatóközpontjának igazgatóhelyettese, akit a kínai Global Times című napilap szólaltatott meg. A szakértő szerint gondot okozhat, hogy Kína megkülönbözteti a hazai és a külföldi civil szervezeteket, mert sok közülük közös, "összenőtt" projekteken dolgozik.
Az új szabályok szigorú rendelkezéseket tartalmaznak a támogatói háttérre, a költségvetésre és a bevételekre vonatkozóan. A Kínában ideiglenes projektekre szerveződő akciókhoz a külföldiek nem vehetnek fel majd helyi, kínai alkalmazottakat.
A kelet-ázsiai országban becslések szerint több ezer külföldi civil szervezet van jelen; a többi között a gyermekvédelem, az AIDS-elleni küzdelem, a környezetvédelem területén, és ezek mellett gazdasági kamarák is dolgoznak. Eddig ezek a szervezetek többnyire vagy sehogy sem, vagy üzleti vállalkozásként vetették magukat nyilvántartásba.
Nyugati sajtókommentárok az új törvényt, amely a segélyszervezetektől kezdve az üzleti szerveződéseken át a tudományos intézetekig széles kört érint, "a civil társadalom elleni merényletként" értékelik. Különösen kifogásolják, hogy a civil szervezeteknek kínai partnerszervezetet kell választaniuk, és tevékenységükről be kell számolniuk.
forrás: minap.hu
