Kérdőívünk alapvetően a közeljövő többlet terheit firtatta: arra kérdeztünk rá, vajon 2022 októbere és 2023 márciusa (6 hónap) közötti időszakra a rezsiárak emelkedése várhatóan milyen többlet terheket jelent a szervezetek számára.
A kérdőív nem reprezentatív, mégis úgy gondoljuk, érdemes bemutatnunk az első kézből kapott információkat a várható nehézségekre és a megoldási javaslatokra vonatkozóan.
A NIOK Alapítvány Rezsikrízis kérdőívére összesen 49 nonprofit szervezet válaszolt a megadott határidőn belül. A kitöltők között a legnagyobb arányban a szociális területen (18 szervezet), majd a kulturális területen (11 szervezet) tevékeny szervezetek találhatók, de a válaszadók között vallási, zöld, állatvédelemmel foglalkozó és egyéb területen aktív nonprofitok is megtalálhatók, és összességében 75% a közhasznú válaszadók aránya. A földrajzi elhelyezkedésre nézve a fővárosból 15, vidékről 34 választ kaptunk.
A rezsivel kapcsolatos kiadásoknál külön rákérdeztünk a villany és a gáz költségeire is, hogy számításuk szerint hány százalékkal nőhet meg 2022 telén ezen kiadásuk havi szinten. A villany esetében a válaszadók 53%, a földgáz esetén 43%-uk jelezte, hogy több, mint duplájával fog emelkedni ezen kiadásuk. Az jó hír, hogy 49-ből 46 szervezetnek nincsen jelenleg kiegyenlítetlen számlája, tehát adósság nélkül indulnak neki a rezsicsökkentés utáni időszaknak, azonban előzetes kalkulációjuk alapján mindösszesen 4 szervezetnek van legalább 75%-ban fedezete a megnövekedő rezsiköltségeikre. Ennél is beszédesebb, hogy a válaszadók 55%-a (27 szervezet) számára a többlet terhekre egyáltalán nincs vagy maximum 25%-os fedezete van a hamarosan beköszöntő tél előtt.
Érdekesség, hogy a válaszadó szervezetek között 19 szervezet nyilatkozta azt, hogy valamilyen alapon eddig jogosult volt rezsicsökkentett áron hozzájutni földgázhoz és villanyáramhoz azonban, azonban mindössze hárman maradnak e körben a rezsicsökkentés eltörlése után.
Arra vonatkozóan, hogy mit tekintenének hasznos segítségnek a NIOK Alapítvány részéről, legtöbben a további folyamatos tájékoztatás mellett egyértelműen az érdekképviseletet (39 szervezet) jelölték meg, és ugyanez az igény fogalmazódik meg az egyéb javaslatokra lehetőséget adó, kifejtős válasz lehetőségnél is. Sokan érzik úgy, hogy közhasznú tevékenységük ellátásához nem méltányos, hogy azonos elbírálás alá kerülnek a forprofit szférával, és piaci árat kell fizetniük, így ennek mentén szükségesnek látják az érintett szervezetek összefogását és érdekkéviseletét. A válaszadó nonprofit szervezetek 59%-a ráadásul egyáltalán nem részesül állami normatívában vagy éves szerződés alapján finanszírozásban.
Egyelőre kérdéses, hogy a kormány megsegíti-e és ha igen, kiket és milyen feltételekkel a nonprofit vagy legalább a közhasznú nonprofit szervezetek közül a rezsicsökkentés eltörlése után. A rezsicsökkentés eltörlése különösen azoknak az alapítványoknak és egyesületeknek jelent óriási terhet, amelyek valamilyen intézményt is fenntartanak, például tanodát, menhelyet, ellátóhelyet - de nem csak nekik.
Hírek szerint ugyan lesz egy a bentlakásos intézmények rezsikrízisét, azaz a megnövekedett díjakat részben támogató állami pályázat hamarosan, de mint minden pályázat esetében, ez sem fog minden szervezetre vonatkozni. Az információink szerint a nappali ellátást biztosító civil intézmények különösen nehéz idő elé néznek. Épp ma járt le (nov.16) a pályázati kiírás a Nemzeti Együttműködési Alap keretében az elsősorban kisebb szervezetek működésének támogatására, azonban a rendelkezésre álló keretösszeg lényegében nem magasabb, mint az előző években és egész biztos, hogy ez önmagában nem fogja tudni kezelni a sokszorosára növekedett igényeket.
Így egyelőre kérdéses, mi lesz azokkal, akik - mint e rövid felmérésben részt vevő 49 szervezetből 27 szervezet - egyáltalán nem vagy maximum a költségek negyedére nézve látnak forrást szolgáltatásaik alapján jelentő rezsköltségeik finanszírozására. Mert sosem a fennmaradás csak a kérdés, hanem hogy sikerül-e legalább az eddigi szolgáltatási kört és azok színvonalát fenntartani olyan helyzetben, amikor a működési költségek jelentik a mindennapok kihívásait.
