A szervezetek vállalják, hogy jogi segítséget nyújtanak azoknak, akik korrupciós ügyekre vagy a közérdekeket érő más sérelemre hívják fel a figyelmet, továbbá hozzásegítik a bejelentőket a nyilvánosság előtti megjelenésben. Céljuk, hogy megvédjék azokat, akik a retorziótól való félelmükben eddig nem mertek nyilvánosság elé állni.
Léderer Sándor, a K-Monitor vezetője kiemelte: a bejelentők olyan ügyekre világítanak rá, amelyek felderítése mindannyiunk érdeke, de utána gyakran retorziók érik őket, ezért kevesen vállalják, hogy a nyilvánosság elé állnak. Magyarországon a hetvenes évek végétől van olyan törvény, amely a bejelentők védelméről szól, ez mégsem biztosít igazi védelmet nekik, ráadásul a társadalomban gyakran kedvezőtlen kép él a bejelentőkről - vélekedett.
Léderer Sándor emlékeztetett: a TI felmérése szerint az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik tennének bejelentést, ha visszaélést tapasztalnának. Meglátása szerint ennek oka, hogy az emberek vagy félnek a következményektől, vagy úgy gondolják, hogy úgysem lenne következménye a lépésüknek.
Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója szerint a magyar állam a kormányoktól függetlenül nem kér abból az információból, amelyet az állampolgárok adhatnának át a korrupcióval kapcsolatban. A jelenlegi szabályozást a bejelentők védelmére látszatmegoldásnak minősítette, mert - mondta - deklarálja ugyan a törvény, hogy tilos retorziót alkalmazni a bejelentőkkel szemben, de ha mégis ilyen történik, arra nincs válasza az államnak.
Úgy fogalmazott, a kezdeményezéssel az államnak akarnak tükröt tartani, hogy civil elhatározással meg lehet tenni azt, amire az állam nem hajlandó, pedig egyszerű és nem túl sokba kerülő szabályozással nagy eredményt lehetne elérni.
Ligeti Miklós arra is kitért, hogy még az ismertté vált ügyek nagy részében sem képes az ügyészség vádat emelni.
Bodoky Tamás, az Átlátszó tényfeltáró portál főszerkesztője arról beszélt, hogy eddig is létezett anonim módja az információk szivárogtatásának a magyarleaks.atlatszo.hu platformon keresztül, de ez egy kényszermegoldás, mert az lenne jó, ha az emberek merhetnék vállalni a nevüket és arcukat a bejelentések megtételekor.
Vágó Gábor, az együttműködéssel létrejött BeVéd nevű projekt koordinátora elmondta: sokan inkább csendben maradnak, holott olyan ügyekről tudnak, amelyek a közérdekeket nagy mértékben sértik. A most létrejött együttműködésben nemcsak a nyilvánosság elé lépésben segítenek, hanem pszichológiai támogatást is adnak, továbbá jogi segítség nyújtanak - magyarázta.
Vágó Gábor közölte: a kezdeményezés civil szervezetekből áll, és az állampolgárok segítségét kérik, az együttműködés anyagi kereteit elsősorban az állampolgárok adományaiból akarják megteremteni, pártoktól nem fogadnak el támogatást.
Megjegyezte: csak olyan ügyeket visznek a nyilvánosság elé, amelyet előzőleg ellenőriztek.
A szervezetek a beved.hu honlapon várják a bejelentéseket.
forrás: delmagyar.hu
