A washingtoni székhelyű civil szervezet megállapítása szerint a sajtó szabadsága több mint tíz év óta a legmélyebb pontjára süllyedt, és csak minden hetedik ember él olyan országban, ahol a politikai eseményekről megfelelő tájékoztatás szól, az újságírók biztonsága garantált és az állam beavatkozása a médiaügyekbe csekély - írja a Freedom House.
E jogok legdurvább megsértői a listán: Észak-Korea, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Eritrea, a Krím, Fehéroroszország, Kuba, Szíria, Irán és Egyenlítői Guinea. A három legjobb: Norvégia, Svédország és Belgium.
Az Egyesült Államokat a 34. helyre sorolták a listán szereplő 199 ország és terület között. A Freedom House listáján az egyes országok sajtója szabad, részben szabad vagy nem szabad. A tavalyi év megítélésében 63 ország sajtója (32 százalék) volt szabad, 71 (36) részben szabad és 65 (32) nem szabad.
Magyarországot továbbra is - a negyedik egymást követő évben - a részben szabad sajtójú országok közé sorolták, 37 ponttal a 71. helyre (tavaly 35 ponttal ugyanezen a helyen állt). Egy ország sajtóját 30 pontig minősítik szabadnak. Az indoklás szerint a magyar sajtó szabadsága enyhén romlott tavaly, ezzel kapcsolatban a reklámadót és a médiatulajdonosokra gyakorolt folytatódó nyomást említették. A reklámadóról megjegyezték, hogy az aránytalanul sújtotta az RTL Klubot, a két nagy magántévé egyikét.
Magyarországon kívül az Európai Unió öt tagállama van még a nem teljesen szabad kategóriában: Magyarország előtt áll Olaszország (31 pont), mögötte Bulgária (38), Horvátország (40), Románia (42) és Görögország (51).
A Freedom House szerint a világméretű hanyatlás egyik fő okát a média ellen újonnan hozott korlátozó törvények alkotják. A jelentés a blogok új ellenőrzésére hozott orosz és mexikói törvényt hozza fel példának. A fizikai erőszak és az újságírók megfélemlítése továbbra is gond, különösen olyan országokban, mint Szíria és Nigéria.
Egyes kormányok biztonságnövelő és terrorellenes törvényeket használtak fel a bíráló hangok elhallgattatásának ürügyeként - mondja a jelentés projektvezetője, Jennifer Dunham.
Hozzátette: "Militáns csoportok és bűnbandák egyre arcátlanabb, vakmerőbb taktikákat alkalmaztak az újságírók megfélemlítésére, a médiatulajdonosok pedig politikai vagy üzleti érdekeik szolgálatában manipulálni próbálták a hírtartalmakat."
Az Egyesült Államok és Kuba közelmúltbeli diplomáciai nyitása és többtucatnyi politikai fogoly múlt év végi szabadon engedése dacára a jelentés megállapítja, hogy az országban 2014-ben is voltak újságírók rács mögött, és a hivatalos cenzúra továbbra is mindent átható.
forrás: hirado.hu
