Ezúttal a 2015-ös adatokat ismerhetjük meg belőle.[1] Ami a NIOK Alapítvány és a civil szektor számára a legérdekesebb, az a klasszikus civil szervezetekre[2] vonatkozó, a bevételi források megoszlását mutató adattábla.

2015-ben a klasszikus civil szervezetek bevételi forrásai a következő tételekből állnak össze:

Legnagyobb összegként az állami támogatás jelenik meg, de alig 8%-kal lemaradva már a magántámogatás következik. Az állami támogatás tartalmazza az felajánlott adó 1%-okat és 2015-től a TAO-t is ehhez az összeghez adták hozzá. Az egyéb bevételek egy részét a hitelek, kölcsönök jelentik.

A magántámogatás bevételeit figyelve kiderül, összege az előző évekhez hasonlóan folyamatosan emelkedik, a lakossági támogatás mintegy 2,6 milliárdos többletet mutat. Ugyanígy emelkedő tendenciát látunk a vállalati támogatások tekintetében. A vállalati támogatásokban részesülő civil szervezetek száma nem emelkedett, de az egy civil szervezetre jutó vállalati adomány összege már így is 6, 5 millió Ft is volt (a korábban 4, 7 millió Ft volt). Érdemes még kiemelni a külföldről érkező forrásokat, hiszen a jövőben ez is egyre nagyobb potenciált jelenthet a hazai civil szervezetek számára. Az egész civil szektor számára örömteli a magántámogatások stabil emelkedése, hiszen ez nagyban elősegíti a non-profit tevékenységek stabilabb fenntartását.

A lakosság nemcsak az adományait fokozta, hanem  az egyesületi tagdíjaknál is növelte befizetéseit, ezen a területen több mint 2 milliárddal.  Így évente már 52 milliárd Ft érkezik a hazai egyesületekhez és alapítványokhoz tagdíj és adomány formájában. Összességében az előző évhez képest 21,5 milliárd forinttal magasabb összeg folyt be a klasszikus civil szervezetekhez.

Szintén növekedett 2015-ben az alaptevékenységből származó összbevétel, mely főként a jogi- és magánszemélytől érkező támogatásokból adódott össze. Annak ellenére lett pozitív a mérleg, hogy mind az állami, mind az önkormányzati támogatások összege csökkent. Érdemes tehát minél inkább a magánszemélyeket elérni és megszólítani, hiszen a számokból úgy tűnik, egyre szívesebben veszik ki részüket a civil szervezetek tevékenységének fenntartásából. A 7%-os alapbevétel-növekedés kisebb, ám hosszútávon hasonlóan fontos hányada a magánszemélyek tagdíjából származó emelkedés, ami ismét a civil szektor növekvő népszerűségét, a lakosság egyre nagyobb elköteleződését mutathatja.

[1] Elérhető az alábbi linken:
http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=505477&p_temakor_kod=KSH&p_session_id=921302578165514&p_lang=HU

[2] A KSH besorolása szerint klasszikus civil szervezetnek minősül minden magánalapítvány és egyesület.